Zaharova szerint az orosz diplomáciai tárca figyelmét felhívták a nemrég napvilágot látott információra, amely szerint Dánia kizárólagos gazdasági övezetében, a szabotázs helyszínétől 30 kilométeres távolságban egy olyan „tárgyat” találtak, amely nem képezi részét az Északi Áramlat szerkezetének, de egy robbanószerkezet eleme lehet.
Kapcsolódó tartalom
A szóvivő sürgette egy BT-határozat meghozását arról, hogy az ENSZ főtitkára állítson fel egy vizsgálóbizottságot, „hogy fényt derítsen a szabotázs minden körülményére, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő”.
Közölte, hogy
a múlt héten az orosz külügyminisztériumba bekéretett Jakob Henningsen dán nagykövet olyannak mutatkozott, mint akinek nincsen tudomása ezekről az adatokról, és hétfőn sem mondott semmi konkrétumot azon az általánosságon kívül, hogy minden intézkedést megtesznek a helyzet tanulmányozására, figyelembe véve a „biztonsági és gazdasági szempontokat”.
Zaharova rámutatott, hogy New Yorkban folytatódik a munka egy orosz BT-határozattervezeten egy független nemzetközi vizsgálóbizottság felállításáról az Északi Áramlat vezetékeken történt robbantások ügyében. Az orosz küldöttség eddig négy tárgyalási fordulót tartott annak érdekében, hogy megpróbáljon kidolgozni egy olyan szöveget, amely a Biztonsági Tanács valamennyi tagja számára elfogadható„.
„A nagyon szükséges kompromisszum keresése folytatódni fog, tekintettel annak fontosságára, hogy azonosítsák a támadás felbujtóit és végrehajtóit”
– írta az orosz diplomata.
„A határozattervezeten való konstruktív munkának a Nyugat országai által való elutasítása, tekintettel arra, hogy elutasították Oroszország részvételét a vizsgálatban, annak bizonyítéka lesz, hogy szándékosan állítanak akadályokat az igazság megállapításának útjába” – hangzott a külügyi szóvivő által kiadott állásfoglalás.
Kiemelt képünk: A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség)