Idős kora miatti fogyatkozó erejével indokolta XVI. Benedek pápa a 2013. február 10-én kelt és másnap nyilvánosságra hozott nyilatkozatában, hogy lemond a katolikus egyházfői hivataláról, s ezáltal „2013. február 28-án, este 8 órakor Róma és Szent Péter püspöki széke megürül, és az arra jogosultaknak új főpapválasztó konklávét kell összehívniuk”. A Vatikán másnap, február 11-én megerősítette a pápai lemondás hírét, így a világegyház történetében V. Celesztin és XII. Gergely után XVI. Benedek a harmadik olyan pápa lett, aki a hivataláról önként mondott le.
Ferenc pápa üdvözli a híveket heti általános audienciájára érkezésekor a vatikáni Szent Péter téren 2022. november 9-én (MTI/EPA-ANSA/Maurizio Brambatti)Bergoglio bíborost a pápaválasztó konklávé a katolikus egyház 266. pápájává 2013 március 13-án szokatlanul gyorsan, már az ötödik választási fordulóban Róma püspökévé választotta.
„Habemus papam!”, vagyis „Van pápánk!” – felkiáltással jelentette be mindezt Jean-Louis Tauran protodiakónus bíboros a Szent Péter Bazilika áldások erkélyéről. Bergoglio bíboros a Ferenc nevet vette fel, amellyel arra utalt, hogy olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében. Névválasztása azért mondható szokatlannak, mert a több mint ezer évvel korábban, 913-ban megválasztott Lando pápa óta ő volt az első római püspök, aki olyan nevet választott magának, amelyet korábban még egyetlen elődje sem használt.
Kapcsolódó tartalom
Ferenc pápa ünnepélyes székfoglaló miséjét március 19-én tartotta, majdnem pontosan 55 évvel azt követően, hogy Buenos Airesben belépett a Villa Devotó-i szemináriumba, és 1958. március 11-én megkezdte a noviciátust a jezsuita rendben. Az egyházfő címerét, melyen a jezsuita rend szimbóluma is látható, szintén márciusban, 18-án tették közzé a Vatikán honlapján. Jelmondata ugyanaz maradt, mint a bíborosi jelmondata: „Jézus meglátott tehát egy vámszedőt, és mivel könyörületre méltónak és ezért kiválasztandónak látta, így szólt hozzá: kövess engem!” (Mt 9,9). És még egy márciusi esemény kötődik Ferenc pápához: a tavaly február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború után rögvest felkereste a római orosz szentszéki nagykövetséget. A béke érdekében március elején Ukrajnába küldte Konrad Krajewski és Michael Czerny bíborosokat, március 25-én pedig Oroszországot és Ukrajnát, vagyis a két hadban álló országot együtt ajánlotta fel a Szűzanyának.
Kapcsolódó tartalom
Ferenc pápasága kapcsán a megfigyelők úgy tartják, hogy erkölcsi kérdésekben mérsékelten konzervatív álláspontot képvisel. Elutasítja például a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát, a halálbüntetést és az eutanáziát, de azt is kifejezte, hogy minden homoszexuális ember iránt szeretettel és tisztelettel kell viseltetni. A Szentatya nem csak most, Róma püspökeként, de korábban, még argentin főpásztorként is fellépett a társadalmi igazságtalanságok ellen, és kiállt a szegények és az elesettek mellett. Pápaként is gyakran hangsúlyozza a társadalmi befogadás fontosságát. Ezt a véleményét a migránsválság kapcsán sem változtatta meg.
Kapcsolódó tartalom
A gender ideológiát azonban korunk egyik legveszélyesebb ideológiai gyarmatosításának nevezte. Azt mondta, hogy ez az eszme összemossa a férfiak és a nők közötti különbséget és naivnak nevezte azokat, akik szerint ez a haladás útja, hiszen az emberiség gazdagsága épp a különbségekben rejlik. „Ez rendkívül veszélyes, mert megsemmisíti a különbségeket és az emberiséget, az emberiség gazdagságát, a személyiségtípust, a kulturális és társadalmi különbségeket, valamint a különbségek közötti feszültséget” – szögezte le a Szentatya.