Kína egy olyan rekordméretű kotróhajó kifejlesztésén dolgozik, amely 50 százalékkal erősebb lesz, mint a meglévő „szuper-szigetépítője” – írta meg a South China Morning Post angol nyelvű hongkongi lap.
A fejlesztés alatt álló új önjáró szívó kotróhajó elsőként a világon 10 000 kilowattos fúró- vagy vágófejjel fog rendelkezni – mondta Qin Bin, az állami tulajdonú China Communications Construction Company (CCCC) leányvállalatának, a Tianjin Waterway Bureau-nak a főmérnöke.
Kapcsolódó tartalom
A hongkongi lap emlékeztetett: összehasonlításképpen, elődje, a Tian Jing – a 2013-ban és 2014-ben a Dél-kínai-tengeren lévő, vitatott kínai mesterséges szigetek építésében részt vevő fő hajó – 4400 kilowattos fúróteljesítménnyel rendelkezik, a 2019-ben üzembe helyezett Tian Kun pedig, amely Ázsia legerősebb ilyen típusú hajója, 6600 kilowatt teljesítményű.
A kotróhajók a fúrógépükkel átfúrják a folyó vagy a tenger medrében lévő sziklákat, majd felszippantják a köveket és a homokot, hogy az így kapott nagy mennyiségű törmeléket akár nagy távolságokra is eljuttassák.
A szerkezeteket hajózási vízi utak megtisztítására vagy mesterséges szigetek építésére használják. Utóbbinak óriási jelentősége van abban a kínai-amerikai versengésben, hogy ki uralja a Dél-kínai-tengert. Ahogy azt nemrég megírtuk, olyan vizekről van szó ugyanis, amelyeken évente dollárbilliókban mérhető kereskedelem zajlik.
Kapcsolódó tartalom
Aki az úr a térségben, az a fejlett félvezetők szállítása felett is őrködhetne. Kína ezzel fenyegetné az Egyesült Államok szövetségeseinek, például Japánnak a biztonságát, és mindez megkérdőjelezné az amerikai elsőbbséget a világ egy olyan részén, amelyet a II. világháború vége óta az Egyesült Államok ural.
Kína nagy összegeket fektetett a kotróiparába, 2006 óta mintegy 200 hajót épített, amivel a világ egyik legnagyobb kotrógépgyártójává vált.
A már említett Tian Jing tervezésében nem csak kínaiak, de európaiak is részt vettek, a kotróhajó ugyanis a Shanghai Jiao Tong Egyetem és a német Vosta LMG közös tervei alapján készült. 2010-ben helyezték üzembe, óránként 4500 köbméter homok kitermelésére képes, és nagy teljesítményű szivattyúja akár 6 km távolságra is el tudja juttatni a homokot. A fejlesztés alatt álló új hajó még ennél is nagyobb teljesítményre lesz képes.
A Tian Jing a hongkongi lap értesülései szerint 193 napot töltött a Spratly-szigetek öt zátonya között mozogva 2013 szeptembere és 2014 júniusa között.
Feldarabolta a víz alatti korallzátonyokat, majd felszippantotta és egymásra halmozta őket, hogy a Fiery Cross, Mischief és Subi nevű víz alatti atollakat a Dél-kínai-tenger legnagyobb szárazföldjeivé alakítsa, amelyeken repülőterek, radarállások és rakétaállások találhatók.
Ezt a mesterséges szigetrendszert a South China Morning Post csak a „homok nagy falaként” emlegeti, amely arra tett utalás, hogy jelentősége védelmi szempontokból a kínai nagy faléhoz mérhető, amely évszázadokig védte az országot a nomád törzsek támadásaitól.