Saját fejlesztésű szuper-robbanóanyagot állítottak elő a kínaiak: az 1980-as években kifejlesztett új robbanóanyag,
a CL-20-as új verziója 40 százalékkal hatékonyabb, mint az amerikai lőszerekben a második világháború óta széles körben használt RDX vagy a HMX
– számol be az Asia Times.
Kapcsolódó tartalom
Kínai alapanyaggal Peking ellen?
Az USA a katonai robbanó- és hajtóanyagaiban használt féltucatnyi vegyi összetevő egyetlen forrása ráadásul Kína – emellett további tucatnyi esetben más, „aggodalomra okot adó ország” is – figyelmeztet a Forbes magazin.
Fejtörést okoz Amerikának az is, hogy
a kínaiak egy új típusú, bórral és szilárd tüzelőanyaggal működő rakétahajtóművet találtak fel.
A hibrid rakéta-torpedó 10 000 méteren 2,5 Mach sebességgel képes cirkálni, majd 20 kilométeren keresztül tengeri süllyedő üzemmódra váltani, végül az utolsó 10 kilométeren a célpontig szuperkavitációs (víz alatti, úgynevezett légbuborékos meghajtási technika) üzemmódra váltani.
Kapcsolódó tartalom
Megtorpedózott tekintély
Kína emellett kifejlesztett egy hatalmas, levegőből ledobható, bórral meghajtott termobarikus bombát is, amire szintén nincs megfelelő válasza Amerikának: az új rakéta szuperszonikus sebességgel repül, de víz alatti torpedóként is bevethető.
Tekintettel Kína energetikában elért eredményeire, a National Defense Magazine 2022. júniusi cikkében arra figyelmeztet, hogy
az USA hátrányba kerülhet egy Kínával való konfrontációban,
mivel az utóbbiak repülőgépei és hajói olyan lőszereket szállítanak, amelyek nagyobb távolságra képesek eljutni, és ezek a fegyverek kisebbek és könnyebbek, mégis nagyobb ütőerővel rendelkeznek.
Kapcsolódó tartalom
Egy tajvani konfliktus esetében a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) 2023. januári jelentése szerint az USA-nak kevesebb mint egy hét alatt elfogynának a nagy hatótávolságú, precíziós irányítású lőszerei.
(Kiemelt kép: CM-11 típusú harckocsik a dél-tajvani Pingtung megyében tartott hadgyakorlaton 2022. szeptember 7-én. Az előző napon kínai vadászrepülőgépek átlépték a nem hivatalos kínai-tajvani határt, a Tajvani-szoros középvonalát. MTI/EPA/Ritchie B. Tongo)