Gyász

Elhunyt a Ferencváros Európa-bajnok és KEK-győztes vízilabdázója

Amerikai kutató: Míg Orbán Viktornak Magyarország az első, Joe Bidennek nem Amerika, hanem Ukrajna

| Szerző: hirado.hu
Miközben David Pressman, az USA nagykövete hazánk „egyedülállóan Amerika-ellenes” retorikájáról panaszkodott Blinkennek, e vádak mindennaposak az amerikai liberális sajtóban: „aki a demokratákat kritizálja, az Amerikát támadja.” Milyennek lát minket az, aki előbb figyel, és csak utána ítél? Shea Bradley-Farrellt, a washingtoni Counterpoint Institute igazgatóját, az Alapjogokért Központ vendégkutatóját Náray Balázs kérdezte a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A beszélgetést itt hallgathatja vissza


– Önnek megvan a saját tapasztalata és a legutóbbi látogatása révén is a saját benyomásai Magyarországról. Sőt, most már egy állandó és hivatalos kapcsolat is fűzi ide, hiszen az Alapjogokért Központ kutatója. Mi a fő elképzelése, meglátása Magyarországról, és mint elemző-intézeti kutató, mire fókuszál, mivel járul hozzá az intézmény munkájához?

– A Magyarországra vonatkozó érzéseimet úgy foglalhatom össze, hogy igazán szeretem ezt az országot. Közelmúltbeli utam volt a harmadik, és nagyon jól éreztem itt magam. Az ország arra az Amerikára emlékeztet, amiben felnőttem, és ami a hazám volt az 1980-as években, amikor nagyobb figyelem irányult a családokra, a szólásszabadság adott volt, még nem létezett ennek kormányzati elnyomása. A könyv, amit az Alapjogokért Központ számára készülök írni, Magyarország nemzeti szuverenitásáról, nemzeti identitásáról és kultúrájáról szól majd. Hiszek abban, hogy ezek nagyon fontos kérdések, ugyanis Magyarország szerintem ma a szabadságot tekintve példa Európa számára.

Kapcsolódó tartalom

Fontos, hogy az Oroszország-Ukrajna közötti helyzetben Magyarország azt mondta: nem tud minden európai uniós szankciót támogatni, egyszerűen, mert azok összeroppantanák az ország gazdaságát. Ez feldühítette a mi kormányzatunkat, az amerikait, valamint az Európa Uniót. Így jócskán kapnak szidalmakat, illetve arról is beszélhetünk, hogy pénzeket tartanak vissza az országtól.

A másik ok, ami miatt az Egyesült Államok és az Európai Unió dühös, az LMBTQ-tartalmak távol tartása az iskoláktól. De itt megint csak a nemzeti szuverenitás kérdéséről van szó, arról, hogy a polgárok többségének mi a döntése. És ez a kulcskérdés.

Mikor ott voltam, láttam a plakátokat arról, miszerint az emberek 97 százaléka ellenzi a szankciókat, és azt is tudom, hogy az emberek népszavazáson nyilvánítottak véleményt, és nemet mondtak az LMBTQ-tartalmakra az iskolákban. És pontosan ez – az emberek szava – a nemzeti szuverenitás alapja, a magyar emberek akarata. Erről szól majd a könyvem is. És van még egy lényeges dolog, amit próbálok elmondani a könyvemben az amerikaiaknak és európaiaknak: azt akarom megértetni, hogy Magyarország ténylegesen tudja, mit jelent elveszíteni a szabadságot, hiszen a Szovjetunió megszállása alatt volt 1991-ig, nagyjából 45 éven keresztül. Próbálom ezt elmondani azoknak az embereknek, akik Orbán Viktort Putyin-rajongónak nevezik. Voltam a Terror Házában, és semmi nem áll messzebb onnan, mint a Putyin-rajongás. Szerintem egyszerűen arról van szó, hogy miként őrizzék meg a saját szabadságukat. Úgy gondolom, hogy nagyon erősen látják is ezt, hiszen alig 30 éve, hogy a szabadságukat visszakapták.

– Ami a szankciókat illeti, itt mindig felmerül egy kérdés, igazán fontos ügy, még pedig, hogy egy megválasztott politikai vezető kinek tartozik elsősorban felelősséggel. A saját polgárai felé, vagy úgy általánosságban, globálisan?

– Ez egy nagyon fontos pont. Orbán Viktor fogalmazott úgy a közelmúltban is, hogy „Magyarország az első.” Joe Bidennek is így kéne viszonyulnia Amerikához, hogy „Amerika az első.” Nem arról van szó, hogy el kellene szigetelődni, vagy nem törődni más országokkal. Az Egyesült Államok osztja szét a világban a legtöbb humanitárius támogatást, de azt is láttam, hogy Önök, magyarok mit tettek az ukrajnai menekültekért. Tavaly jártam a menekültközpontokban, komoly anyagi támogatás ment oda. Rengeteg törődéssel és aggódással fogadták az oda érkezőket, gyerekeket, felnőtteket, de még az emberekkel érkező kutyákat és macskákat is. Szóval: gondoskodást láttam. Nagy különbség van aközött, hogy az ember elvágja magát a világtól, és aközött, hogy szuverén nemzetként kimondja: bizonyos dolgokban nemet mondunk.

És pontosan itt van a gond a jelenlegi Biden-adminisztrációval az Egyesült Államokban, hogy valamilyen okból Ukrajna az első a kormány számára.

És nem a környezeti szennyezés Ohioban, amikor mérgek kerültek ki a szabadba a vasúti baleset nyomán. Elment oda az elnök? Nem, de ellátogatott Ukrajnába! Néhány hete volt Kijevben. Vagy járt a déli határnál? Aligha, pedig ott komoly válsághelyzet van. A másik kérdés pedig Kína – épp ezekben a napokban zajlanak kongresszusi meghallgatások egy vizsgálóbizottságban Kínával összefüggésben. Részben Tajvan felfegyverzéséről is szól a vita, ami egyébként már megtörtént. Szóval szeretném megérteni, hogy pontosan miről is beszélnek ezeken a meghallgatásokon.

Kapcsolódó tartalom

Viszont ezzel párhuzamosan a Dél-Kínai-tengeren megengedtük Kínának, hogy szigeteket vegyen el, amelyek nemzetközi vizeken fekszenek! Miközben mi csökkentettük a haditengerészetünk jelenlétét azokon a tengerszakaszokon, addig Kína pontosan az ellenkezőjét tette, megemelte az erejét és hatalmi jelenlétét. Mi pedig csökkentjük az erő láthatóságát abban a térségben. Nem igazán figyelünk Kínára, miközben Ukrajnára fordítjuk a figyelmet – ahol nem forog kockán semmilyen amerikai nemzetbiztonsági érdek.

Erre sokan azt mondják, Putyin majd folytatja Nyugat felé, ha nem állítjuk meg – de tényleg így van? Ugyanazok az emberek azt is mondják, hogy Oroszország gyengül. Hogyan jön ez össze?

Ha Oroszország Ukrajnában meggyengült, akkor ahhoz lenne ereje, hogy keresztülmeneteljen a NATO-n? Ráadásul Putyin vajon annyira ostoba lenne, hogy a NATO-t megtámadja? Én nem gondolom. De ez egy másik történet. Ez számára egy geopolitikai küzdelem.

– Ami az intézményi együttműködést illeti az Ön által vezetett Counterpoint Institute és magyar elemző-intézetek között: gondolja, hogy ez része egy hálózatépítésnek konzervatívok körében – amiről sok szó esik, hogy többet kellene foglalkozniuk konzervatívoknak nemzetközi szinten, s amely módszer évtizedek óta bevett a baloldal és a liberálisok körében?

– Igen, ez így van. Nagyon várom, hogy mit hoz a vezető elemzői pozíció az Alapjogokkért Központnál. Abban a megtiszteltetésben is részem volt, hogy a készülő könyvemhez interjút készíthettem Csák János miniszterrel, Varga Judit miniszterasszonnyal és számos más vezető személyiséggel. Ami pedig az együttműködést illeti, azt rendkívül fontosnak gondolom. Ez az együttműködés egyre szélesedik. Mindezt abból látom, hogy például tavaly, amikor a magyarországi CPAC-konferencián beszéltem – ami egy nagyon jó kapcsolatépítő esemény volt – a meghatározó amerikai konzervatívoknak csak egy kisebb csoportja volt ott, és sokan máshonnan is, a világból; idén viszont már azt látom, hogy egyre többen és többen érkeznek az Egyesült Államokból, befolyásos szervezetektől a világból is a CPAC Magyarországra.

Kapcsolódó tartalom

Úgy látom, ez most az a pillanat, amit meg kell ragadni a nemzetközi hálózat kialakítására,

és ez nekem nagy bátorítást ad. Nagyon hálás vagyok azért, hogy megszólalhatok, mert szeretnék hangot adni annak, hogy Magyarország milyen munkát végez, és ellensúlyozni a Magyarországról megjelenő negatív sajtótudósításokat is. Emellett szeretnék részt venni az említett hálózat további építésében. Bevonva például a mi olaszországi kapcsolatainkat, a Machiavelli Elemzőintézetet is. Szóval nagyon sok minden történik manapság, ami nagyon biztató, és azt gondolom, hogy idén esély nyílik egy fantasztikus CPAC Magyarország megrendezésére.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2023. február 18-án. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Ajánljuk még