Pénteken találkozik Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Washingtonban. A találkozó előtt amerikai tisztviselők arra akarják felszólítani európai szövetségeseiket, hogy vezessenek be szankciókat Pekinggel szemben, ha a kínai vezetés a fegyverszállítások mellett dönt, és ígéretet tettek az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi vitáinak elsimítására – értesült a Politico brüsszeli ügyekkel foglalkozó hírportál.

Kapcsolódó tartalom

Ami a figyelmeztetéseket illeti, az amerikai kormány olyan hírszerzési információkat osztott meg Európával, amelyek szerint Kína azt fontolgatja, hogy felfegyverzi Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban. A felvetésre Európa kissé zavartan reagált.

A lap szerint az öreg kontinens több országa is habozik kivonulni a jövedelmező kínai piacról, nem utolsósorban Németország, mely erős kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik Kínával.

 „Az európaiak már így is komoly gazdasági traumát élnek át az Oroszország elleni szankciók miatt. El sem tudják képzelni, hogy szankcionálják Kínát is”

– fogalmazott Heather Conley, a Bush-kormányzat európai és eurázsiai ügyeket felügyelő volt külügyminisztériumi tisztviselője.

Ugyanakkor az Európára nehezedő amerikai nyomás folyamatosan növekszik, és úgy néz ki, ennek meglehet az eredménye. Németország közölte például, hogy felülvizsgálja, használni kívánja-e a jövőben is a kínai Huawei és ZTE berendezéseit; Hollandia pedig szerdán bejelentette, hogy megakadályozza a fejlett chipnyomtatók értékesítését Kínába.

És ami az ígéreteket illeti, Conley szerint a technológiára, a kritikus ásványi anyagokra és az ellátási láncokra vonatkozó jogszabályokat az amerikaiaknak úgy kellene megtervezniük, hogy a szövetségeseik igényeit is szem előtt tartsák – amit, tette hozzá, a közelmúltbeli amerikai jogszabályok, melyek az amerikai iparra helyezik a hangsúlyt, nem tettek meg.

Kapcsolódó tartalom

Állítólag a két fél jelenleg is egy olyan különleges mentességen dolgozik, amely az uniós vállalatoknak ugyanolyan hozzáférést biztosítana azokhoz az ösztönzőkhöz, amelyeket az Egyesült Államok szabadkereskedelmi partnereinek, például Kanadának és Mexikónak kínál.

Cserébe az EU-nak egy olyan csoportot kellene létrehoznia, amelynek segítségével a „hasonló gondolkodású országok” együttesen léphetnének fel Kína dominanciája ellen bizonyos területeken. A lap a ritkaföldfémek területére gondol, ugyanis Európa kínai importból fedezi ritkaföldfém-szükségletének 98 százalékát.

Az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője elmondta, hogy az európaiakat a távol-keleti országgal szembeni keményebb hozzáállása felé szeretné terelni a Biden-kormányzat „a kezdetektől fogva”, és úgy vélik, Von der Leyenék most sokkal közelebb állnak az amerikai állásponthoz, mint korábban bármikor.

„Az európaiak velünk vannak. (…) Most már megvan az az összetartás, ami korábban nem volt meg” – fogalmazott a tisztviselő.

Kapcsolódó tartalom

A Politico szerzője ugyanakkor úgy véli, bármilyen lépést is tesz Európa, az még mindig messze elmaradhat attól, amit a Biden-kormányzat Kína gazdasági elszigetelésével kapcsolatban szeretne elérni. Az Európai Bizottság elnöke januárban, a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, hogy az EU távolodni, de nem lecsatlakozni kíván Kínától.

Ekkor még szó sem volt ellenségeskedésről. Hszi Csin-ping kínai elnök (fent, b), Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (fent, j), Angela Merkel, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Németország kancellárja (lent, b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke látható 2020. szeptember 14-én, amikor a felek videókonferencia keretein belül tárgyaltak egymással (MTI/EPA/Reuters pool/Yves Herman)

Persze vannak arra utaló jelek, hogy az EU Kínával kapcsolatos politikája „keményedik”. Az EU tisztviselői az elmúlt hetekben jelezték, hogy a blokk kész szankciókkal sújtani Kínát, ha Peking átlépi a „vörös vonalat” és fegyvereket szállít Oroszországnak. Amerikai diplomaták Londontól Bécsig és Berlinig eljuttatták európai kollégáikhoz a Kínával kapcsolatos hírszerzési információikat, hogy megpróbálják meggyőzni őket arról, Peking fegyverek küldését fontolgatja.

Kapcsolódó tartalom

Egy európai diplomata igennel válaszolt a Politico azon kérdésére, hogy az Egyesült Államok bizonyítékokkal támasztja-e alá állításait, miszerint Kína fegyverek küldését fontolgatja. Ursula von der Leyen vasárnap némi zavart keltett azzal, hogy azt mondta, az Egyesült Államok eddig semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott Kína feltételezett szándékairól. Szintén érdekes, hogy a Von der Leyennel közös vasárnapi sajtótájékoztatón Olaf Scholz német kancellár kijelentette,

Kína biztosítékokat ajánlott fel, hogy nem szállít fegyvereket Oroszországnak.

Kapcsolódó tartalom

Az európai kollégáikkal folytatott diplomáciai megbeszéléseken az amerikai tisztviselők felvetették a jövőbeni további szankciók lehetőségét olyan kínai szervezetek ellen, amelyekről már úgy vélik, hogy megsértik az Oroszországgal kapcsolatos meglévő amerikai szankciókat – magyarázta a brüsszeli lapnak az ügyet ismerő magas rangú amerikai tisztviselő.

„Ha Kína úgy dönt, hogy halálos fegyvereket szállít Oroszországnak, akkor az EU valószínűleg erőteljesen reagálna” – fejtette ki Max Bergmann, az amerikai külügyminisztérium volt tisztviselője. Szerinte nem valószínű, hogy az Egyesült Államoknak

„sokat kellene tennie ahhoz, hogy meggyőzze Európát a válaszról”.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozik riportereknek a washingtoni Fehér Ház nyugati szárnya előtt, miután megbeszélést folytatott Joe Biden amerikai elnökkel 2021. november 10-én (Fotó: MTI/EPA/Abaca pool/Oliver Contreras)