A baleset február 28-án történt hajnalban, amikor egy Athénból Szalonikibe tartó személyvonat és egy tehervonat ugyanazon a vágányon haladva frontálisan összeütközött. A balesetben 57-en vesztették életüket, és több százan megsebesültek.
A vasutasok azóta a nyolcadik egymást követő napon hirdettek országos munkabeszüntetést és demonstrációt. A tüntetésekhez eddig 76 város csatlakozott, Athénban szerdára – a metrók kivételével – leállították a tömegközlekedést, a pireuszi kikötő átmenetileg bezárt.
Athénban és Szalonikiben tüntetők egy csoportja összecsapott a rendőrséggel, Patraszban és Athénban csak könnygázzal tudták feloszlatni a demonstrációt. Láriszában a tüntetők fekete léggömbökkel emlékeztek meg a szerencsétlenség áldozatairól.
A szerdai tömeges demonstráción az egyik legnagyobb szakszervezet, a közalkalmazottakat tömörítő ADEDI is részt vett. Az ADEDI nyilatkozatban követelte a vasút privatizációjának leállítását, a baleset részletes kivizsgálását, és „a vonatbaleset valódi felelőseinek elszámoltatását”.
Kapcsolódó tartalom
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök vasárnap elismerte, hogy a biztonsági intézkedések és az automatizált ellenőrzőrendszer hiánya okozhatta a balesetet, miután a mindenkori görög kormányzat az elmúlt 20 évben elhanyagolta a vasútfejlesztéseket.
Elemzők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy az IMF és az Európai Unió is támogatta a görög adósságválság miatt sürgetővé váló vasúti privatizációt.
Ezért 2017-től a gördülőállomány üzemeltetéséért egy olasz cég felel, a pályavasútért pedig továbbra is a görög állami vasúttársaság (OSE) maradt a felelős.
Az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) delegáltjai, valamint német vasútbiztonsági szakértők szerdán találkoznak Jorgosz Gerapetritisz infrastruktúráért és közlekedésért felelős miniszterrel, hogy segítséget nyújtsanak a szükséges görög fejlesztésekhez.
Görögországban április 9-én tartanak parlamenti választásokat, sajtóértesülések szerint azonban a közfelháborodási hullám miatt a hatóságok a választások májusra halasztását tervezik.