Kedden Svédországban, szerdán pedig Finnországban tárgyal a magyar parlament delegációja, hogy tisztázza a vitás kérdéseket, mielőtt az Országgyűlés szavazna a két északi ország NATO-csatlakozásáról.
Kapcsolódó tartalom
Mint ismert, a kormánypárti frakciók egy része – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott – nem túl lelkes, hiszen az említett államok az elmúlt években kemény támadásokat intéztek Magyarország ellen.
A svédek és a finnek átfogó offenzívát indítottak annak érdekében, hogy Magyarország jogrendszerét a maguk liberális képére formálják, ennek érdekében hazánk politikai rendszerét több ízben diktatórikusnak nevezték, kritizálták a médiaviszonyokat, a következetes bevándorlásellenes politikát, és támadták a magyar kormány intézkedéseit, melyekkel a hagyományos családi értékeket erősítette meg.
Utóbbi terén kifejezetten erős támadáshullámot kellett elviselnie hazánknak, a finn és svéd politikusok ugyanis a magyar gyermekvédelmi törvény visszavonását akarták kikényszeríteni az uniós pénzek visszatartásával.
Így tett például Miapetra Kumpula-Natri finn szocialista európai parlamenti képviselő, aki nem mellesleg Finnország kormányfőjének, Sanna Marinnak a párttársa.
Kumpula-Natri 2021 júliusában úgy fogalmazott:
„Orbán kormánya egyre távolabb került az EU alapértékeitől. A legutóbbi példa erre az ország LMBT törvényhozási kezdeményezése, amely korlátozná a szexuális kisebbségek jogait. (…) Magyarország arra számít, hogy a következő hetekben megkapja a rá eső részt az EU gazdaságélénkítő pénzéből. A bizottság teljesen jogosan halasztotta el a pénz elosztását.”
A baloldali EP-képviselő, aki szerepel az évekkel ezelőtt kiszivárgott, Soros György nemzetközi tőzsdespekuláns megbízható embereit összegyűjtő adatbázisban, 2020 áprilisában amellett érvelt, hogy Magyarországot el kell távolítani az unióból, mondván: „egy nyílt diktatúrát egyszerűen nem lehet tagállamként elfogadni”.
Kapcsolódó tartalom
„Ez a törvény a szisztematikus diszkriminációról és rasszizmusról szól, ami teljes ellentétben áll közös értékeinkkel.
Szeretném elmondani a bizottságnak és a tanácsnak, hogy többé nincs szükségünk szép beszédekre közös értékeink fontosságáról. Most cselekedetekre van szükségünk értékeink védelmében. Vannak eszközök, vannak eszközök, de az akarat hiányzik. Cselekedetek nélkül a szavak nagyon üresen csengenek”
– ezt szintén egy baloldali finn politikus, Silvia Modig mondta a magyar gyermekvédelmi törvényről az EP-ben 2021 júliusában.
A melegjogok liberális értelmezése mellett kardoskodott maga Sanna Marin is,
amikor 2019-ben úgy fogalmazott: „Hangsúlyoztam Orbán Viktornak az emberi jogok és a társadalmi nyitottság fontosságát. A társadalomnak nem szabad diszkriminálnia a kisebbségeket. Fenntartom, hogy a szexuális és genderkisebbségek esetében az alapvető jogoknak érvényesülnie kell minden tagállamban”.
A gyermekvédelmi törvény miatti zsarolásokkal és fenyegetésekkel a svédek sem fukarkodtak. Jessika Roswall, 2021 júniusában az akkori ellenzéki Mérsékelt Párt EU-ügyi szóvivője, jelenleg Svédország európai minisztere azt mondta:
„Magyarország legutóbbi LMBTQI-ellenes szabálya az utolsó csepp kell hogy legyen. Az EU-nak határozottan kell cselekednie, és az új kondicionalitási mechanizmuson keresztül befagyasztani minden Magyarországnak járó uniós forrást”.
Alice Bah Kuhnke, a svéd Zöldek EP-képviselője a Stockholm Pride-ot megnyitó beszédében 2021 augusztusában úgy fogalmazott: „Magyarország nem demokratikus vezetője, Orbán Viktor megpróbálja betiltani minden, LMBTQI-ról szóló információ terjesztését, amit ő homoszexuális propagandának nevez (…) és egy hónapja,
sok munka után, elértük, hogy az EP többsége elítélje az új, visszataszító magyar törvényt, ami egyenlőségjelet tesz a homoszexualitás és a pedofília közé”.
Mint ismert, nemrég botrány robbant ki, mert egy budapesti általános iskola közel negyvenéves férfi pedagógiai asszisztense azzal büszkélkedett nyilvános TikTok-videójában, hogy egy tizenöt éves fiúszeretőt tart, és ha valaki emiatt bármilyen hatóságnál feljelenti, akkor rágalmazási pert indít, amiben olyan szervezetek fogják képviselni mint a TASZ, a Helsinki Bizottság vagy éppen a PDSZ.
Kapcsolódó tartalom
Az esetre Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált: „A gyermekvédelmi törvényünket megtámadták és megsértették, a harc folytatódik tehát. Két gyermek apjaként és a törvény egyik szerzőjeként kijelenthetem: ameddig akár csak egyetlen pedofil is keresi a jogi kiskapukat, vagy ha a hárommillió-hatszázezer magyar népszavazáson kinyilvánított akaratával szemben meg akarják semmisíteni a törvényünket, addig dolgunk van. Küzdeni fogunk a gyermekeink védelméért.”
Kapcsolódó tartalom
A gyermekvédelmi szabályok további megerősítése mellett a magyar társadalom jelentős többsége is kiáll. A Századvég egy nemrég készített kutatásában a megkérdezettek 68 százaléka azt mondta, szigorítást vár el. Ezzel egybecsengve Kocsis Máté nemrég a a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában szintén azt hangoztatta, hogy a kiszolgáltatott gyermekek védelmét szolgáló törvény szigorítására van szükség.