Aktuális

Idős nő barikádozta el magát a kórházban, a rendőrség lezárta a környező utakat

Szakértő a liberális médiatúlsúlyról: „A kormányzat abban érdekelt, hogy homályban tartsa a polgárait”

Hírek helyett agymosás folyik az Egyesült Államokban. A nagy tévétársaságok nem tájékoztatják, hanem manipulálják a nézőt – derül ki egy nemrég készült országos felmérésből. Az ABC, az NBC és a CBS csatornáin a baloldali-liberális szemüveg alap a műsorkészítők számára. Dokumentumok bizonyítják, hogy az amerikai elnökválasztás idején a baloldali média szándékosan hallgatta el a Joe Bidennel és fiával kapcsolatos kapcsolatos korrupciógyanús ügyeket. Donald Trumpról viszont ezernyi dolgot összehordtak, az arroganciájától a Putyin-barátságán át addig, hogy megbolondult a koronavírus ellen kapott szteroidoktól. A helyzetről Bill D’Agostino, a Media Research Center vezető kutatója adott interjút a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának.

Bill D’Agostino interjúját a Vasárnapi újságban alább hallgathatja vissza:

.

A híreket követve az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban, valamint a hatóságok és kormányzat kommunikációját ezekről, felmerül a kérdés, hogy vajon szándékos kommunikációs stratégia a hallgatás, hogy a közvélemény nem nagyon értesül az őt érintő ügyekről; vagy hiba, tévedés, esetleg hozzá nem értés okozhatja ezt? Mi az ön meglátása?

– Ami az emberekkel való kommunikációt illeti, azt tudom mondani, hogy az elnöki adminisztráció, ahol csak lehet, nagyon hallgat, húzódozik attól, hogy az állampolgároknak információkat adjon. Amikor pedig így tesz, akkor csak annyit közöl, amennyit előzetesen szándékában állt, de további kérdésekre nem ad válaszokat. Ennek eredménye pedig, hogy az embereknek Amerikában elégtelen, és nem teljes a képe arról, hogy az országukban mi zajlik.

Őszintén szólva úgy tűnik, hogy a kormány inkább érdekelt abban, hogy homályban tartson minket, állampolgárokat, mint hogy tájékoztasson.

Az a látszat, hogy az embereket napra készen tartani pontosan az ellentéte annak, amit el szeretnének érni. A titkolózás meghatározóvá vált. Ehhez azért azt szeretném hozzátenni, bízom abban, hogy például a közelmúltban észlelt azonosítatlan légi eszközökkel kapcsolatban megfelelően jártak el, amikor megsemmisítették. Ugyanakkor, olyan keveset tudunk, hogy nem lehet biztosan állítani, helyesen cselekedtek-e. Amit közöltek, abból azt lehet sejteni, hogy az elsőtől eltérően az utolsó három ilyen eszköz nem Kínából származott.

Kapcsolódó tartalom

Ez arra mutat rá, hogy ami nem világos, ahol nincs átláthatóság a történteket illetően, az helyet ad az elméleteknek, mint ahogy hallottunk földönkívüliekről és UFO-król is.

– Minél kevesebb kézzelfogható információ jut el az emberekhez, annál több lesz a spekuláció és a találgatás. Ha azt szeretné, hogy az embereknek legyen átfogó képük arról, hogy milyen események zajlanak, és ne fogalmazódjanak meg összeesküvés-elképzelések, akkor teljes képet kell adni a számukra. Más esetben az ember agya kezdi feltölteni a hiányosságokat.

Kapcsolódó tartalom

Gondolja, hogy van ok a titkolózásra az ilyen az ügyeket tekintve? 

– Általánosságban azt gondolom, hogy a legjobb gyakorlat bármilyen kormányzat számára, ha azon az oldalon áll, hogy polgárságát napra készen tartja információkkal. Amikor ezt persze nem tehetik meg, azok olyan esetek, amikor a nyilvánosság révén nagyon fontos ügyeket kockáztat. Amikor például annak idején az Oszama bin-Laden elleni akcióra készültünk, nyilván rossz lett volna előző este a televízióban bejelenteni, hogy mi a terv bin-Ladennel kapcsolatban. Hiszen, akkor tudomást szerzett volna arról, és ennek megfelelően megakadályozhatta volna a sikeres akciót. Ilyesmit tehát nem akarhat egy kormányzat.

Viszont, ha nem olyan dologról van szó, ami nemzetbiztonságot veszélyeztet, akkor az én meglátásom szerint igazán nincs ok arra, hogy mi polgárok, ne legyünk tájékoztatva.

És csak, hogy világos legyek, szerintem az esetek túlnyomó többségében nem is kockáztatják a biztonságot akkor sem, ha a teljes történetről tudomást szereznek az állampolgárok. A titkolózás sajnos nagy mértékben részévé vált az amerikai kormányzat politikai kultúrájának. Számukra ez az alapbeállítás, amin szerintem nagyon sok ember szeretne változást látni.

Néha pedig a tettek, a cselekvés is lehet a kommunikáció része? Úgy értem, hogy az említett esetben például az északi légtérvédelmi parancsnokság három repülő eszközt semmisített meg. Holott fennállása elmúlt 60 éve alatt még egyetlen egyszer sem folyamodott ilyen lépéshez a légtérben, most viszont egymást követően háromszor is. Azt kommunikálja ezzel, hogy a helyzet magaslatán van, a hatóságok, a hadsereg, a kormányzat óvatos, legmagasabb fokú figyelemmel követi az eseményeket és minden képesség teljes birtokában van?

– Igen, amit mondanak most az az, hogy az óvatosság jegyében jártak el. De megint csak, arról tudunk – legalábbis amit mondtak –, hogy az a három eszköz nem Kínából származott. Az egyikről, az utolsóról kiderült, hogy valószínűleg egy hobbiléggömb volt, a tulajdonosa pedig vélhetően azért nem jelentkezett, mert attól tartott, hogy bajba kerül. Szóval elég nehéz nem úgy látni ezt, mint balfogást, de újra mondom, ha nem akarják, hogy a polgárok visszaélésnek lássák, akkor érdemes lenne az információs hiányosságokat feltölteni. Sajnos azonban jelenleg rengeteg ilyen hézag van.

– Akkor vajon mi a hatása az ilyen jellegű viselkedésnek? Hatása a bizalomra és a hatóságok megbízhatóságába vetett hitre. Ez talán a másik elem, a következmény.

– Így van, teljes mértékben. Őszintén szólva a kérdésben benne van a válasz is. A hatás természetes módon a bizalom lecsökkenése, a szkepticizmus megnövekedése az emberek körében. Ugyanezt láthattuk a koronavírus esetében is. Hihetetlen mértékben elzárkóztak attól, hogy bármilyen tanulmányt részletesebben szemügyre vegyenek, ami nem egyezett a kormányzat által támogatott olvasattal. Ráadásul még emlékezhet arra, hogy ott voltak azok az elképesztő Black Lives Matter tüntetések, zavargások 2020 nyarán, és akkor egy csomó kormányzati és közegészségügyi szakértő azzal jött, hogy ezek nem jelentenek problémát, mindenki másnak viszont el kell szigetelnie magát.

Mi ennek az eredménye? Természetesen nagyfokú bizalmatlanság és szkepticizmus.

 

Hiszen úgy tűnik, hogy nem is veszik a fáradtságot arra, hogy elmagyarázzák az álláspontot, és az a látszat, hogy azt képzelik, nem is kell magyarázattal szolgálni, mi, az emberek nem érdemeljük meg. Holott sokszor elhangzik, hogy a kormányzat aggodalommal tekinti a közbizalom megrendülését, fenyegetésnek tartja ezt, és sűrűn felhozza. Viszont ezt a feltételezett fenyegetést maguk tudnák megoldani azzal, ha átláthatóbb lenne a működés. Sajnálatos módon viszont pont ez az a dolog, amit vonakodnak meglépni. Nem véletlen, hogy pártállástól függetlenül a közvéleménykutatások azt mutatják, hogy az amerikaiak többsége nem bízik meg a kormányban.

Végül szeretném megemlíteni, hogy akkor csak alátámasztja egy nemrég megjelent felmérésnek eredményeit is, amelyet a Gallup és egy alapítvány készített, ami azt nézte, hogy az országos hírmédiumokról mit gondolnak az emberek; ezek többségükben a baloldalhoz tartozó csatornák. Az emberek többsége azt mondta és állította, hogy úgy érzi, a hírmédia nem ez emberek legjobb érdekét, hanem saját szándékait követi.

– Igen, egyértelműen rávilágít arra, amiről beszéltem, és hozzátenném még, hogy az érintett médiumok pedig az ilyen felmérések nyomán mindig magyarázkodni kényszerülnek. Ugyanis az eredmények egybehangzóan kedvezőtlenek a számukra. Egyetlen felmérés sem látott napvilágot az utóbbi időben, ami az emberek hírmédiumokba vetett bizalmát mutatta volna.

A válasz viszont erre mindig az, hogy túl sokan elhiszik a »félretájékoztatást« – ez a szavuk rá.

Pedig egyszerűen csak azt mutatja, hogy az emberek nem értenek egyet az előtérbe tolt olvasattal, illetve tisztában vannak azzal, hogy a hírmédiumok egy kreált narratívát akarnak rájuk kényszeríteni. Pontosan ezért máshol próbálják az információkat megtalálni, hiszen ahogy beszéltünk már róla, ha az ember nem jut elég értesüléshez, akkor az agya azokat a réseket igyekszik betölteni. Néha pedig ezeket a hézagokat híresztelésekkel tölti be, amiket másoktól is hallott, meg nem erősített dolgokkal és így tovább. Szóval nagyon sok olyan ember van Amerikában, aki úgy érzi, hogy a média nem őszinte vele, és ők mit tehetnek, próbálják az információigényüket onnan kielégíteni, ahonnan csak tudják, és sok ezek közül nem a legmegbízhatóbb forrás. Szóval az egész problémát maga a média generálta, csakhogy sajnos elutasítják az önvizsgálatot, hogy átgondolják, miként okozták saját maguk ezt a problémát.

Kiemelt képen: Joe Biden amerikai elnök a hivatalba lépése egyéves évfordulójának alkalmából a washingtoni Fehér Ház Keleti termében tartott sajtóértekezletén, 2022. január 19-én. (Fotó: MTI/EPA/Sipa USA/Oliver Contreras)

Ajánljuk még