Legfrissebb

Megverte unokatestvérét, két év börtönt kaphat a holland focista

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Nukleáris rakétákat hárít el és tengeralattjárókkal kommunikál: Európába érkezett az amerikai elnök „világvége-repülője”

| Szerző: hirado.hu
Megérkezett Európába az amerikai úgynevezett „ítéletnapi légi flotta” egyik szállító repülőgépe. A Pentagon közlése szerint a Boeing E–6B Mercury típusú repülőgép nukleáris háború esetén is képes parancsnoki központként működni, kommunikálni az atomtengeralattjárókkal, elsődleges funkciója pedig, hogy életben és biztonságban tartsa az amerikai elnököt és családját. A német Focus Magazin cikke alapján bemutatjuk, mit tud a szuperrepülő, és miért éppen most érkezett Európába.

Az Egyesült Államok Fegyveres Erejének Európai Parancsnoksága (U.S. Army European Command) a Twitteren jelentette be, hogy Izlandon leszszállt az egyik Boeing E–6B Mercury típusú repülőgépük.

A Boeing szerint a világon mindössze hat ilyen repülőgép létezik, és mindet arra tervezték, hogy akár egy atomháborút is „túléljenek”.

Az amerikai hadsereg közleménye szerint az E-6B Mercury legénysége találkozott Carrin Patman az USA izlandi nagykövetével, valamint más katonai és diplomáciai vezetőkkel.

Ez is érdekelni fogja: Mostantól az új német szuperrakétára is számíthat az ukrán hadsereg

A Végítélet repülőgépe

A „Végítélet repülőgépnek” is nevezett vasmadár – különféle formákban – már a hidegháború közepe, az 1970-es évek eleje óta létezik, és a Boeing 707-es típusán alapul. A gép sazárnyfesztávolsága mintegy 45 méter, a végsebessége pedig elérheti a 980 kilométer/órát. Egy ilyen repülőgép legalább 140 millió dollárba kerül.

Az E–6B Mercury azonban nem harci repülőgép, sokkal inkább a haditengerészet légi parancsnoki központjaként szolgál. Eredetileg azért építették, hogy a fedélzetén utazó állami és katonai vezetők kommunikálni tudjanak az atomtengeralattjárókkal, amelyeket interkontinentális rakétákkal és nukleáris robbanófejekkel szereltek fel.

Kapcsolódó tartalom

A repülőgép további különlegessége, hogy mindig az amerikai elnök tartózkodási helyének közelében kell állomásoznia. Általában a főváros, Washington, egyik külvárosában „parkol”, hogy a Fehér Házból könnyen elérhető legyen. Amikor az elnök elhagyja az Egyesült Államok területét, egy E-6B Mercury is kíséri őt, és rendszerint, ha van rá lehetőség, egy közeli katonai repülőtéren várakozik.

Atomháború esetén az elnök mozgó parancsnoki központként használhatja a repülőgépet, amelynek minden műszere analóg.

Emiatt annak képesnek kell lennie teli tankkal akár 72 órán át is a levegőben maradni. Erre azonban még soha nem került sor. A Focus megjegyzi, hogy még George W. Bush is inkább a megszokott Air Force One gépen utazott a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.

Kapcsolódó tartalom

Érdekesség, hogy Oroszországnak is vannak úgynevezett „ítéletnapi repülői”, amelyek vészhelyzet esetén bevethetők elnöki és tábornoki parancsnoki- és irányítóközpontként.

Az oroszok „repülő Kremlnek” nevezik azokat az átalakított Iljusin IL–86-os utasszállító repülőgépeket, melyek az amerikai géphez hasonló feladatokat képesek ellátni. Ezekből három van folyamatosan szolgálatban.

Az, hogy a különleges repülő Izlandra érkezett, a német portál szerint egy megelőző intézkedés lehet az ukrajnai háború eszkalálódása esetére. A nukleáris fegyverek bevetésétől való félelem ugyanis jelentősen felerősödött, miután Vlagyimir Putyin február végén bejelentette, hogy országa felfüggeszti az 1991-ben aláírt START-egyezményt. A megállapodással az USA és Oroszország a nagy hatótávolságú stratégiai nukleáris fegyverek fokozatos csökkentését és a kölcsönös ellenőrzés lehetőségét garantálta.

Kapcsolódó tartalom

Az orosz külügyminisztérium a szerződés felfüggesztését a Washingtonból kiinduló „rendkívüli barátságtalansággal” indokolta. Hivatalosan az orosz fél egyelőre nem kommentálta az E-6B Mercury Európába érkezését. A Focus kiemeli, valószínű azonban, hogy

Moszkva a leszállást az USA „erőfitogtatási kísérleteként” értelmezi.

Az eredeti írást ide kattintva olvashatja.

Kiemelt kép: Wikipédia/U.S. Air Force photo/Greg L. Davis

Ajánljuk még