Ahogy az a Fehér Ház közleményéből kiderült, a jövő héten pénteken Joe Biden elnök megvitatja Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével „a Kínai Népköztársaság által támasztott kihívások kezelésére irányuló közös munkát”.
Az amerikai tisztviselők várhatóan arra törekednek majd, hogy rávegyék szövetségesüket, vezessen be példátlan szankciókat Kínával szemben, amennyiben az fegyverszállításokkal fogja támogatni Oroszországot az Ukrajnában vívott háborúban.
Kapcsolódó tartalom
A Politico arról ír, hogy csütörtökön Ukrajna, az Egyesült Államok, Kanada, Lengyelország, a balti államok, Japán és Dél-Korea vezető brüsszeli diplomatái gyűltek össze ebédre. Az ebédet szervező lengyel állandó uniós képviselet szóvivője nem volt hajlandó elárulni a megbeszélés részleteit, de azt mondta, hogy a találkozó Ukrajna támogatásának jegyében zajlott.
Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú diplomata azonban elárulta, hogy a találkozón az egyik képviselő hangsúlyozta: az EU-nak nem szabad fellépnie a kínai fegyverek Oroszországba szállításának bizonyítéka nélkül.
Ha Kína mégis a fegyverszállítások mellett dönt, azzal „egyértelműen átlépik a vörös vonalat”.
Kapcsolódó tartalom
Nincs bizonyíték
Más diplomaták úgy látják, hogy az Egyesült Államok eddig nem szolgáltatott egyértelmű bizonyítékkal arra, hogy Kína valóban elköteleződött az oroszországi fegyverszállítás mellett. Azt is hozzátette, hogy az amerikaiak sokszor ellentmondásos kijelentéseket tesznek.
Joe Biden amerikai elnök videokonferencia keretében találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel (a képernyõn) a washingtoni Fehér Ház Roosevelt-szobájából 2021. november 15-én. MTI/EPA/UPI pool/Sarah SilbigerBiden elnöknek az ABC News-on pénteken tett megjegyzéséből valóban arra lehet következtetni, hogy egyelőre nincsenek konkrét bizonyítékok a nyugati szövetségesek kezében. Az elnök úgy fogalmazott:
„Nem számítok rá – még nem láttuk –, de nem számítok arra, hogy Kína jelentős kezdeményezést fog tenni, hogy fegyverekkel lássa el Oroszországot.”
Kapcsolódó tartalom
Joe Biden kijelentését megelőzően pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszter beszélt arról, hogy a kínai cégek már „nem halálos támogatást” nyújtanak Oroszországnak. Az új információk mégis arra utalna, hogy Peking „halálos támogatást” nyújthat.
Hangolódás Kínai ellen
John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője a csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette:
„nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem szövetségeseink és partnereink is rendelkezésére állnak eszközök”, amennyiben Kína fegyvereket küld Oroszországba.
Kapcsolódó tartalom
Kínát a nyugati fegyverek zavarják
Az ukrán hadsereg nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszere (HIMARS) tüzel a frontvonal közelében az északi Herszon régióban, Ukrajna, 2022. november 05. (kiadva 2022. november 07-én). Az orosz csapatok február 24-én hatoltak be ukrán területre, és ezzel olyan konfliktus kezdődött, amely pusztítást és humanitárius válságot idézett elő. EPA/HANNIBAL HANSCHKEA kínai külügyminisztérium azért bírálta Washingtont, amiért „rágalmazza” országát.
A kínai tisztviselő arra is rámutatott, hogy az Egyesült Államok Tajvannak ad el fegyvereket, miközben Ukrajnának is katonai támogatást nyújt.
Európa szankcionálna
Európában a tisztviselők megerősítették a Pekinget célzó figyelmeztetéseket. Olaf Scholz kancellár a német törvényhozók előtt Kínához fordult csütörtökön: „Ne szállítsanak fegyvert az agresszor Oroszországnak”. Korábban a nap folyamán Wopke Hoekstra holland külügyminiszter pedig kijelentette: Moszkva katonai segítésének „következményei lesznek, ha az országok átlépik ezt a határt”. Majd hozzátette:
„amit minden kollégámnak üzenek, beleértve az itteni kínai kollégáimat is, hogy az igazság itt nem valahol a közepén van. Csak egy ország a felelős, ez pedig Oroszország”.
Kapcsolódó tartalom
Elsikkadhat az európai érdek
Von der Leyen Fehér Házi látogatása során Kína mellett várhatóan megvitatják az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvényét is, valamint a szélesebb körű biztonsági kérdéseket is. Mint ismert, Európa és az Egyesült Államok között hónapok óta feszültséget gerjeszt Washington történelmi értékű zöld támogatási terve.
Az amerikai kormány tavaly ősszel mintegy 370 milliárd dollár nagyságrendű iparvédelmi és iparosítási támogatási tervet fogadott el, amely azt a veszély hordozza magában, hogy az energiaválság miatt ellehetetlenült európai iparágak Amerikába települnek.
Kapcsolódó tartalom
Von der Leyen Washington előtt Kanadába utazik, hogy találkozzon Justin Trudeau miniszterelnökkel. A Bizottság elnöke és a kanadai miniszterelnök várhatóan a nyersanyagellátást vitatják meg, mivel az Európai Bizottság ebben a hónapban készül nyilvánosságra hozni a kritikus nyersanyagokról szóló törvényét. Ez egy másik kritikus kérdés az unió számára, mivel az EU–Kanada kereskedelmi megállapodást még számos uniós országnak ratifikálnia kell, bár ennek decemberben Németország már zöld utat adott.
Az eredeti cikk itt olvasható.
Kiemelt kép: Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös sajtótájékoztatót tart Brüsszelben, Belgiumban 2022. március 25-én. (Fotó: EU Commission/Pool/Anadolu Agency via Getty Images)