Dömötör Csaba elmondta, hogy a fegyverszállítások esetében nem éppen könnyűfegyverekről van szó. Ami abból is látszik, hogy 17 ország tankokat is felajánlott.
A német hadsereg 104-es harckocsizászlóaljának egyik új Leopard 2 A7V tankja a szállítmány ünnepélyes átadásán a bajorországi Pfreimd laktanyájában 2023. február 3-án. A Krauss-Maffei-Wegmann német hadiipari vállalat gyártotta Leopard 2 harckocsikat 1979-ben állította hadrendbe az ország hadserege, a Bundeswehr, amelynek azóta is a fő harckocsitípusa. A Leopard 2-es sorozat legutóbbi fejlesztésű A7V alváltozatának tömege mintegy 67 tonna, beszerzési ára darabonként 15-20 millió euró (5,9- 7,9 milliárd forint) között van. (Fotó: MTI/AP/DPA/Daniel Karmann)Az eszkalációt mutatja az is, hogy nem csak európai országok küldenek fegyvert. Küld Ausztrália, Szudán, tehát afrikai ország, Pakisztán és az Egyesült Államok.
Az Egyesült Államok nem kevesebb, mint 2 milliárd dollár értékben küld fegyvereket
– hangsúlyozta.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a német háborús politika fejlődéstörténete külön megér egy kört: a német kancellár egy éve azt mondta, hogy csak 5 ezer sisakot küldenek. Mást nem. Olaf Scholz akkor úgy fogalmazott:
„ennek megvannak az okai, amelyek szintén az elmúlt évek, évtizedek fejleményein alapulnak.”
Dömötör Csaba szerint tehát nagyon is tisztában voltak a kockázatokkal és a történelmi tanulságokkal.
Ehhez képest most már nemcsak páncéltörő fegyvereket és rakétákat, hanem Leopard tankokat is küldenek – mutatott rá az államtitkár. Majd hozzátette, küld Leopardokat Svédország és Spanyolország is.
Kapcsolódó tartalom
A következő szint: vadászgépek küldése
Dömötör Csaba azt is elmondta, hogy a következő szint, hogy most már azon megy a vita, menjenek-e vadászgépek: F-16-osok, vagy a britek esetében Typhoon gépek.
A japán Légi Önvédelmi Erők F-15-ös vadászgépei és az amerikai légierő F-16-os vadászgépei repülnek az észak-koreai ballisztikus rakéta kilövésére reagáló közös gyakorlaton a Japán feletti égbolton, 2023. február 19. (kiadva 2023. február 20-án). Fotó: EPAMajd rámutatott: „tényleg csak egy hajszál választ el minket attól, hogy európai katonák küldése is napirenden legyen.”
Kapcsolódó tartalom
Az imént említett felajánlások tagállami szinten születnek meg, de mit mondanak a brüsszeli intézmények? – tette fel a kérdést Dömötör Csaba, aki szerint ezek az intézmények ugyanazon a háborús tracken (pályán – a szerk.) vannak.
A Bizottság elnöke és a Tanács elnöke is még több fegyvert küldene. És ezt az Európai Parlament is megerősítette – fejtette ki az államtitkár.
Majd hozzátette: az Európai Parlamentben pár nappal ezelőtt fogadtak el egy háborúval kapcsolatos állásfoglalást, melyben a 18. pont tételesen felsorolja, hogy miket kellene küldeni. Ebben a pontban szerepelnek vadászgépek és rakétarendszerek küldései is.
„Tehát nem elég, hogy nyögjük a gazdasági terheket, a háborús nyomás is egyre nagyobb ”
– fogalmazott az államtitkár.
A szirénhang valahogy úgy szól, hogy ha több fegyvert küldünk, akkor hamarabb vége lesz a háborúnak – mondta Dömötör Csaba, aki végül megjegyezte: 1914-ben is ezt mondták.