Időjárás

Folytatódik a februári tavasz – mutatjuk, hol lesz a legmelegebb

Lépésről lépésre sodródik bele Európa a háborúba

Elemzők szerint Európa lépésről lépésre sodródik bele egyre jobban a háborúba. Kezdetben szó sem volt halált okozó fegyverek szállításáról, legfeljebb katonai sisakokról, most pedig már ott tartunk, hogy tucatjával küldik a legmodernebb tankokat az országok, és egyre többször beszélnek harci repülők átadásáról is. Egyre többen vélik úgy, hogy mindezek jelentősen növelik egy világháború kockázatát. Magyarország továbbra is a béke pártján van – számolt be az M1 Híradó.

Tavaly márciusban, amikor már javában dúlt a háború Ukrajnában, az unió állam- és kormányfői Versailles-ban gyűltek össze, hogy értékeljék a helyzetet. A tanácskozáson tárgyaltak az Oroszország elleni újabb szankciókról is, melyekben a tagállamok között nem volt egyetértés. Többen embargót vezettek volna be az orosz gázszállításra, viszont ettől Németország, Olaszország és Magyarország is határozottan elzárkózott.

Orbán Viktor miniszterelnök a kezdetektől nyilvánvalóvá tette: gáz és olaj nélkül leállna a magyar gazdaság, ezért Magyarország nem fog csatlakozni a szankciókhoz. Az ugyanis nem járható út, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg.

Kapcsolódó tartalom

Nyáron azonban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már azt közölte, hogy az orosz olajra is ki kell terjeszteni a szankciókat. Ezt komoly viták után fogadták csak el a tagállamok. Magyarország viszont kiharcolta, hogy mentességet kapjon. Annak ellenére, hogy kezdetben szó sem volt energiaszankciókról,

most már szankcióval felérő uniós ársapka vonatkozik a gázra és az olajra is. Brüsszel kitart amellett, hogy a szankciók működnek, elemzők azonban szinte a kezdetektől arra figyelmeztetnek, hogy a büntetőintézkedések nem törték meg az orosz hadigépezetet.

Kapcsolódó tartalom

Sőt: az orosz gazdaság erősödött, Moszkva folytatta a háborút, miközben Európában energiaválság és szankciós infláció alakult ki. Európa azonban nemcsak az energiahordozók terén vonódott bele a kezdetben csak Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusba.

5000 sisakot ajánlott fel egy hónappal az orosz–ukrán háború kitörése előtt a német védelmi miniszter Kijevnek. Christine Lambrecht akkor azt mondta, védelmi fegyvereket azért nem küldenek, mert nem akarják tovább növelni a feszültséget.

Mostanra ott tartanak a németek, hogy már a legkorszerűbbnek számító tankokat küldenek Ukrajnába. Január elején az is kiderült, hogy a Leopard 2-s nehézharckocsi mellett az első negyedévben 40 Marder páncélos is érkezik Ukrajnába. Ezek már modern gyalogsági harcjárművek, melyek a németek szerint minőségi ugrást jelentenek majd az ukrán hadseregnek. Berlin emellett Patriot légvédelmi rendszert is szállít Németország.

Kapcsolódó tartalom

Az elmúlt egy évben az Egyesült Államok sem fukarkodott harci eszközökkel, sem pedig hadianyaggal. A Fehér Ház január elején jelentette be, hogy csaknem négymilliárd dollár értékben szállít fegyvert Ukrajnának és a NATO keleti szárnyán lévő szomszédos országoknak.

Ez az eddigi legnagyobb fegyverszállítmány, amelyet Kijev kapott, és például páncéltörő rakétákkal felszerelt lövészpáncélosokat, tüzérségi eszközöket, rakétákat és lőszert is szállít az Egyesült Államok Ukrajnának.

Tavaly millárdos értékben áramoltak Kijevhez a fegyverszállítmányok: az USA korábban több részletben 18,5 milliárd euró értékben küldött fegyvereket, az Európai Unió a békekeret pénzügyi alapból 3,1 milliárdos hadi segélyt különített el, de például az Egyesült Királyság, Németország és Lengyelország is eurómilliárdokért szállított fegyvereket.

Ami most a világban történik, az az Egyesült Államokról szól, a dolgokat Washingtonban döntik el, és ezeket a döntéseket az egész világnak tudomásul kell vennie – mondta Schmidt Mária a Látlelet az orosz–ukrán háborúról című könyvének tavalyi bemutatóján.

A történész az Origo tudósítása szerint azt mondta: Amerika gyengébb Oroszországot akar. Mivel Németország önsorsrontó politikát folytatott Angela Merkel kancellár kormányzása alatt, nincs valódi európai politika, jelenleg a lengyel hadsereg háromszor erősebb, mint a német, és erről a lengyelek folyamosan beszélnek.

Kapcsolódó tartalom

A Terror Háza Múzeum főigazgatója egyúttal rámutatott: a legnagyobb atomhatalom Oroszország. Schmidt Mária szerint rossz lenne, ha a helyzet odáig fajulna, mint a második világháborúban. Úgy fogalmazott: minden a béke ellen szól, és mégis meg kellene kötni. Minél hamarabb, annál jobb lenne.

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója úgy látja: egy módon kerülhető el a háború kiszélesedése.

„Okos és bölcs politikusokkal, tehát azt gondolom, hogy a legfontosabb, hogy tisztában legyen mindenki azzal, hogy egy háború az nemzeteket tesz tönkre, országokat dönt romba, tehát egy háborúnak, főleg egy 21. századi háborúnak nincsenek nyertesei” – fogalmazott Horváth József.

Hozzátette: mindenkinek meg kell értenie, hogy egy modern háború teljesen tönkretehet egy országot, hiszen csapást mér a lakosságra, a gazdaságra és a politikai rendszerre is.

Ajánljuk még