Terjedelmes, az ukrán korrupcióval foglalkozó írást tett közzé a The Washington Post. Az orosz származású szerző, Max Boot azzal indít, hogy Ukrajna minden valószínűség szerint tavaszi offenzívára készül, hogy visszavegye elvesztett területeit. Van azonban egy másik, kevésbé látványos front, ahol az ukrán elnöknek helyt kell állnia, ez pedig a korrupció.

A szerző szerint a kérdésnek komoly következményei vannak Ukrajna nemzetközi kapcsolataira nézve. Példaként hozza, hogy az Egyesült Államokban az Ukrajnának nyújtott támogatások mértékét bíráló republikánusok gyakran hivatkoznak az ukrán állam korruptságára.

„Az ukrán vezetők tisztában vannak azzal, hogy szinte teljesen a külföldi segélyektől függenek, és nagyon is tisztában vannak azzal, hogy bármilyen botrány hatalmas károkat okozhat országuk jövőjének”

– fogalmaz Boot.

Emlékezteti olvasóit, hogy az elmúlt hetekben az ukrán kormány számos olyan magas rangú tisztviselővel szemben lépett fel, akiket korrupcióval vádoltak. Vjacseszlav Shapovalov védelmi miniszterhelyettest elbocsátották és letartóztatták, miután kiderült, hogy a fegyveres erők a piaci árak kétszeresét és háromszorosát fizették az élelmiszerekért, például a tojásért és a burgonyáért. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter állása is veszélybe került a botrány miatt – igaz, ha hinni lehet a híreknek, őt nem korrupcióval, hanem hanyag gazdálkodással vádolták –, de egyelőre úgy tűnik, ő „túlélte” a tisztogatást.

Vaszil Lozinszkijt, az infrastruktúráért felelős miniszterhelyettest elbocsátották és házi őrizetbe helyezték – folytatja a felsorolást a szerző –, miután az ügyészek azt állították, hogy 400 ezer dollár kenőpénzt fogadott el olyan áramfejlesztő aggregátorok beszerzésével kapcsolatban, amelyekre Ukrajnának égető szüksége van az elektromos infrastruktúrát ért orosz támadások után.

Kapcsolódó tartalom

Ennél is jelentősebbnek nevezi Zelenszkij kabinetfőnök-helyettese, Kirilo Timosenko ügyét. A hírek szerint a General Motors által humanitárius célokra adományozott terepjárót saját használatra lefoglalta, és egy új, körülbelül 100 ezer dollárba kerülő Porschét vezetett, amely egy neves üzletemberé volt. A botrány kirobbanása után több, Timosenkóhoz közel álló, a regionális politikát felügyelő tisztviselőt elbocsátottak.

A Kijev melletti Brovariban történt helikopter-baleset helyszínén készített kép Kirilo Timosenkóról, az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjéről. Több magas rangú ukrán tisztségviselő is bejelentette távozását tisztségéből, miután a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy túlzó áron vásároltak ellátmányt a hadsereg számára. A távozók között van Vjacseszlav Sapovalov védelmi miniszterhelyettes, aki a fegyveres erők logisztikai támogatásáért felelt, valamint Kirilo Timosenko és Olekszij Szimonenko főügyészhelyettes (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Megemlíti azt a razziát is, amelyet az ukrán biztonsági erők február 1-jén tartottak Ihor Kolomojszkij milliárdos oligarcha otthonában, aki Zelenszkij egyik legbefolyásosabb támogatója és annak a televíziós hálózatnak a tulajdonosa, amely Zelenszkijt a Nép szolgája című vígjátéksorozatának sugárzásával sztárrá tette. A volt regionális kormányzó, Kolomojszkij 2021-ben amerikai szankciók alá került, mert feltételezések szerint jelentős korrupcióban vett részt, de Ukrajnában érinthetetlennek számított egészen mostanáig. Az azonban továbbra sem világos, hogy vádat emelnek-e ellene bármilyen bűncselekmény miatt.

Mindezek ellenére Andrij Borovik, a Transparency International ukrajnai irodájának ügyvezető igazgatója derűsen látja a helyzetet. Bár szerinte a korrupció „az ország első számú belső ellensége”, úgy véli, a háború kezdete óta folyamatos a fejlődés, Ukrajna azon kevés országok közé tartozik a világon, amelyeknek javult a korrupciós mutatója az elmúlt évben. A Soros Györgyhöz köthető NGO munkatársa azt mondta, a fővárosban még a háború első hónapjaiban is lankadatlanul működtek a korrupcióellenes bíróságok.

Kapcsolódó tartalom

A cikk szerzője szerint ironikus módon a korrupció felszámolására tett ukrán kísérletek felhívták a figyelmet arra Nyugaton, hogy például az Egyesült Államoknak milyen fájdalmas tapasztalatai vannak a közelmúltból azzal kapcsolatban, hogy miként lehet visszaélni egy harcban álló szövetségesnek nyújtott amerikai segélyekkel. Kifejti: Afganisztánban az amerikai kiadások által táplált, mindent átható korrupció segített aláásni a kabuli rezsim társadalmi támogatottságát. Az pedig véleménye szerint nem engedhető meg, hogy a történelem megismétlődjön Ukrajnában.

Úgy látja, Afganisztánban a korrupció a törzsi viszonyok terméke volt, Ukrajnában viszont a szovjet rendszer öröksége. Alátámasztásul azt írja, a legtöbb volt szovjet köztársaságban a kommunizmus vége az oligarchák felemelkedését hozta el, akik az állami vagyon kisajátításával és a szabályok áthágásával gazdagodtak meg. Végül eljut az orosz elnökig, aki szerinte azzal táplálta a korrupciót, hogy hatalmas mennyiségű rubelt szórt szét, hogy befolyást vásároljon magának Kijevben. A rossz idők után természetesen szót ejt a szép időkről is. A korrupció elleni küzdelem Ukrajnában, írja, 2014-ben kezdődött, miután megdöntötték az oroszbarát elnök, Viktor Janukovics uralmát.

Itt érdemes megemlíteni, hogy néhány hete az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, John Kirby azt állította, hogy az amerikai kormány „semmiféle jelét nem látja” annak, hogy az Ukrajnának küldött segélyek „bármilyen korrupció áldozatává váltak volna”. Nem kormányzati jelentések viszont ennek a szöges ellentétét állítják.

A CBS amerikai hírportál például arról számolt be tavaly augusztusban, hogy a Nyugat által küldött fegyvereknek csupán a 30 százaléka kerül ténylegesen a frontvonalra, a maradékról pedig semmit sem tudni.

Ezzel kapcsolatban az amerikai hírszerzés egy neve elhallgatását kérő forrása azt mondta a CNN-nek, hogy a fegyverek lényegében „egy nagy fekete lyukban” tűnnek el, miután beléptek Ukrajnába.

Kapcsolódó tartalom

Visszatérve, Max Boot idézi William B. Taylor volt amerikai nagykövetet is, aki szerint az ukránoknak van a legszigorúbb vagyonnyilatkozati politikája. „A kormánytisztviselőknek fel kell sorolniuk a saját vagy családtagjaik tulajdonában lévő vagyontárgyakat – autókat, lakásokat, órákat, készpénzt. A nyilatkozatok pedig online elérhetők az agresszív újságírók számára, hogy összehasonlíthassák a tisztviselők fizetésével” – fogalmazott az egykori nagykövet.

William Taylor, az Egyesült Államok egykori ukrajnai nagykövete és John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Persze az egy dolog, jegyzi meg Boot, hogy vannak-e intézmények a korrupció elleni küzdelemre, az pedig egy másik dolog, hogy használják-e azokat. John Herbst, egy másik volt ukrajnai amerikai nagykövet elmondta, hogy komoly lépések történtek a korrupció ellen Petro Porosenko elnökségének első évében (2014–2015) és Zelenszkij elnökségének első évében (2019–2020). Viszont azután mindkét esetben jelentősen alábbhagyott a korrupcióellenes küzdelem lendülete, a dolgok pedig visszatértek a megszokott kerékvágásba. Most úgy tűnik, Zelenszkij ismét megpróbálkozik ezzel.

Herbst ugyanakkor azt is kifejtette, hogy nagy csapást a korrupció ellen csak akkor lehet mérni, ha Ukrajna megnyeri a háborút, és kézzelfogható közelségbe kerül az európai uniós tagság.

Kapcsolódó tartalom

Addig is Zelenszkij megmutathatja, komolyan gondolja, hogy a korrupció nem ássa alá az ukrán háborús erőfeszítéseket – zárja írását a The Washington Post szerzője.

A kiemelt képem Volodimir Zelenszkij magas rangú katonai vezetők körében (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)