Aktuális

Lövöldözés volt a franciaországi Montpellier bírósága előtt, többen meghaltak

Német szakértő: Most tapasztaljuk meg, milyen érzés, amikor a fenyegetés és a félelem mindennapossá válik

| Szerző: hirado.hu
Nem téved nagyot az, aki úgy látja, az elmúlt egy évben rendkívüli módon csökkent a biztonsági szint a világban. Számos olyan fejlemény volt, mely minőségi visszalépést jelent a nukleáris katasztrófa elkerülése tekintetében.

 

A német napilap, a Die Welt Frank Sauer politológussal, a nukleáris háború kockázata kérdésének szakértőjével készített interjút, melyben elsősorban a világra leselkedő atomkatasztrófa veszélyéről, az oroszok taktikájáról, a START-egyezményről, és az ukrán támadás jelentette esetleges eszkalációs esélyekről kérdezték.

Sauer azzal kezdte, hogy az elmúlt fél évben semmi sem változott a kockázatokat illetően, hiszen egyrészt Putyin akkori fenyegető kijelentése, miszerint az annektált területek Oroszország nukleáris ernyője alatt állnak, még mindig érvényes. A másik oldalon megemlíti a G20-ak indonéziai csúcstalálkozóját – ahol az amerikaiak és a kínaiak is elítélték az atomfegyverekkel való fenyegetőzést –, mely után a retorika valamelyest enyhült. Nemrég pedig Kína a fegyverszüneti javaslatában ismét a nukleáris mérséklethez ragaszkodott – aminek mindenféleképp komoly súlya van.

Alapvető változást a nukleáris fenyegetettségben egy esetleges ukrán támadás jelenthetne, véli a szakértő.

Kapcsolódó tartalom

Arra a kérdésre, hogy mekkora fordulatot hozhat az, hogy Oroszország felfüggeszti az Új START nukleáris fegyverellenőrzési egyezményben való megállapodást az USA-val, Sauer azt válaszolta, hogy nem várható a felek nukleáris arzenáljának hirtelen, drasztikusan növekedése a következő hónapokban, hiszen például új nukleáris robbanófejeket nem lehet hosszú átfutási idő nélkül legyártani.

Frank Sauer politológus, a müncheni Universität der Bundeswehr tudományos főmunkatársa. (Forrás: Twitter)

Ennek ellenére az alapvető biztonsági problémát jelent, hogy már nem lesznek jelentési kötelezettségek. Az Egyesült Államoknak és Oroszországnak ugyanis jelenteniük kellett, ha stratégiai nukleáris robbanófejeket mozgattak – akárcsak a hordozórendszerből a tárolóba, vagy vissza. Így az átláthatóság veszik el, mely hosszú távon bizalmatlanságot szül és minden fél számára csökkenti a biztonságot.

Ezzel párhuzamosan várható, hogy jelentősen megélénkül a kémtevékenység.

A szerződés felmondásához vezető útban komoly szerepe volt az USA-nak is, mivel az amerikai kormány néhány hete megvádolta Moszkvát, hogy nem tartja be a szerződést, magyarázza Sauer.

Kapcsolódó tartalom

A szakértő úgy látja, a jelenlegi konfliktus abban a tekintetben mindenképp újdonságot hozott, hogy Oroszország a „háború fedezeteként” használja atomfegyvereit. Ez alatt azt érti, hogy segítségével minimalizálni tudja annak kockázatát, hogy más is belépjen a háborúba hadviselő félként ellene. És ami biztonsági szempontból aggasztó, hogy az oroszok a jövőben még inkább a nukleáris fegyverekre támaszkodhatnak saját katonai súlyuk biztosítása érdekében.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott, videófelvételről készített képen tesztindítást végeznek a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával az Arhangelszk megyei pleszecki kísérleti űrrepülőtérről 2022. április 20-án. Az orosz védelmi tárca szerint a Szarmat a világ legnagyobb hatóerejű és legnagyobb hatótávolságú rakétája. (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium)

Arra a kérdésre, hogy a kölcsönös elrettentésről folyó vita hogy alakult az elmúlt évben, Sauer elmondta, az az alapvető probléma, hogy ezt soha nem lehet úgy csinálni, hogy ne rettegjen az ember maga is, mivel az „elrettentés nem egyirányú utca”. Ebből a dilemmából szerinte csak a fegyverzetellenőrzés, a bizalomépítő intézkedések és a nukleáris arzenál csökkentése jelenthetne kiutat, igaz, még ezek sem teljesen, de segítségükkel legalább a félelmet meg lehet fékezni.

A nukleáris korszakban élünk, a teljes megsemmisüléstől való állandó félelem korában. Az elmúlt 20-30 évben a nukleáris fenyegetés nem volt különösebben jelen Európában, a háború nyomán most tapasztaljuk meg, milyen érzés, amikor a fenyegetés és a félelem mindennapossá válik

– fogalmazott Frank Sauer.

Kapcsolódó tartalom

A felvetésre, miszerint a kubai rakétaválság óta eltelt időben a felgyorsult kommunikáció hatására az eszkaláció könnyebben megfékezhetővé vált, úgy válaszolt, hogy ez bizonyos szempontból valóban előrelépés, hiszen akkor „egy-egy eszmecsere Moszkva és Washington között néha órákig vagy szinte napokig tartott”,

ugyanakkor a 21. században a dezinformáció, illetve a lecsökkent döntési időkeret hordoz kockázatokat magában.

Visszatérve Ukrajnára, Sauer kijelentette, „ha a Krímre nehezedő nyomás növekszik, akkor a nukleáris kockázat is nő”. És amennyiben a nukleáris kérdés újra kiéleződik, abban az esetben Nyugaton „politikai szempontból nagyfokú tapintatosságra lesz szükség”. Hozzátette azt is, hogy a Nyugatnak nem szabad a két véglet egyikébe sem esnie: a puszta pánikba vagy az önelégültségbe és a bizonyosságba, hogy semmi sem fog történni. Szerinte van egy frakció, mely úgy véli, az orosz elnök nukleáris fenyegetései garantáltan blöffnek tekinthetők – de ez komolytalan álláspont.

A nukleáris fegyverek bevetése ott van lehetőségek között, ezt el kell fogadni, hangsúlyozta a szakértő.

A veszély ugyanakkor eleddig nem vált akuttá, tehát jelenleg „nincs okunk az álmatlan éjszakákra és a pánikra, esetleg atombunkerek építésére”. Végül leszögezi, a helyzet újbóli – retorikai – eszkalálódása esetén elvárja a a német kormánytól, hogy bővebb magyarázatot adjon arról, milyen céljai vannak Ukrajna támogatásával, valamint hogy ezeket partnereivel együtt az új körülményekhez igazítja-e, és ha igen, hogyan.

A kiemelt képen: Opération Licorne (Egyszarvú hadművelet) nukleáris teszt.  914 kilotonnás termonukleáris légrobbanás 1970-ben.  Francia Polinézia, Csendes-óceán. (PHoto by Galerie Bilderwelt/Getty Images)

Ajánljuk még