Ukrán katonai járművek haladnak egy úton a stratégiai fontosságú Bakhmut városán kívül 2023. január 18-án az ukrajnai Bakhmutban. Oroszország az új évben fokozta offenzíváját a donyecki régióban, a régió Kijev által kinevezett kormányzója pedig azzal vádolja Oroszországot, hogy felperzselt föld taktikát alkalmaz. (Fotó: Spencer Platt/Getty Images)A németországi kieli Világgazdasági Intézet (Kiel Institute for the World Economy) a háború kezdete óta nyomon követi a külföldi kormányok Ukrajnának nyújtott mindennemű (katonai, pénzbeli, humanitárius) segítségét.
Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy Ukrajna legnagyobb támogatója az Egyesült Államok.
Az amerikai kormányzat 73 milliárd eurót kitevő összeggel segíti az ukránokat, az Európai Unió intézményei 35 milliárd eurót, míg az Egyesült Királyság közel 8,5 milliárdot áldoztak erre a célra.
Érdekes az amerikai támogatás összetétele is: a katonai részre 44 milliárd jutott, közvetlen pénzügyi támogatásként 25, humanitárius segélyként pedig 3,7 milliárd euró érkezett Washingtonból Kijevbe. Ez az Európai Unió esetében úgy néz ki, hogy a pénzügyi támogatások a katonainak mintegy tízszeresét teszik ki (30 milliárd eurót). Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyság humanitárius segély formájában gyakorlatilag nem juttatott el pénzt az ukránoknak, viszont közel 5 milliárd eurónyi katonai szubvencióban részesítette őket.
Kapcsolódó tartalom
GDP-arányosan ugyanakkor az Egyesült Államok természetesen nincs az élmezőnyben, hiszen bruttó haza termékének „csupán” 0,4 százalékát fordítja az ukránok megsegítésére. A lista élén Ukrajna szomszédai, a balti országok és Lengyelország vannak, őket követi érdekes módon Bulgária és Szlovákia. (Az említett országok az egyéni felajánlásaikon kívül a közös EU-s segélyekből is kiveszik a részüket.)
Vannak olyan tehetős országok, amelyek nem vállalnak ilyen komoly szerepet az ukránoknak nyújtott segítségben. A franciák és a spanyolok GDP-jük 0,1-0,2 százalékát fordították erre a célra.
Herszoni terület, 2022. november 7. 2022. november 7-én közreadott képen ukrán katonák amerikai nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszerrel (HIMARS) tüzelnek a Herszoni területen november 5-én.MTI/EPA/Hannibal Hanschke
Meg kell jegyezni, hogy a kutatóintézet február 21-én közzétett jelentése a 2022 januárjától 2023. január 15-ig terjedő időszakra közölt adatokat, és nem tartalmazza még többek között a harckocsik szállítására tett ígéreteket, melyek bizonyosan hatalmas összeget fognak kitenni. Szintén nem tartalmazza azt az amerikai, 500 millió dolláros vállalást, amelyet Joe Biden amerikai elnök jelentett be a héten, kijevi látogatása alkalmával.
Kapcsolódó tartalom
A kutatóintézet munkatársai tettek néhány érdekes összehasonlítást is. Megnézték például, hogy Németország bruttó hazai terméke mekkora hányadát ajánlotta fel Kuvait védelmére az 1990-91-es öbölháborúban. A németek közvetlenül nem vettek részt a konfliktusban, ám komoly pénzügyi forrásokat szabadítottak fel az Irak által megtámadott öböl menti országnak, többet, mint amennyit – egyelőre – a jelenlegi konfliktus során Ukrajnának eljuttattak. Az Egyesült Államok szintén többet költött akkor, GDP-je közel 1 százalékát használta fel akkor, míg most „csak” 0,4 százalékát.
És hogy mekkora összegű volt a támogatás, mely január közepéig Ukrajnába érkezett? Mindent egybevéve mintegy 145 milliárd euróról (kb. 53 ezer milliárd forint) beszélhetünk.
Ez nagyjából a 2021-es ukrán GDP 83 százalékának felel meg.
A kiemelt képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja Joe Biden amerikai elnök és a felesége a washingtoni Fehér Háznál 2022. december 21-én (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)