Tóth Máté 2022.08.02. Fotó: Horváth Péter Gyula/Hirado.hu

1. Újabb szankciók

Miután korántsem előzmények nélkül, hanem a 2014 óta tartó folyamatos konfliktussorozatnak is a következtében Oroszország 2022. február 21-én elismerte Doneck és Luhanszk önállóságát, majd 2022. február 24-én inváziót indított Ukrajna ellen, az EU egy sor szankciót vezetett be Oroszországgal szemben. Ezek azonban újabb szankciók, merthogy 2014 óta az EU már egy sor szankcióval sújtotta Oroszországot.

Jogtechnikailag is említésre méltó, hogy az EU a háború óta születő korlátozó intézkedéseit sem új jogszabályokként, hanem a Tanács 269/2014/EU rendeletébe, tehát egy már 2014. óta hatályos jogszabályba öltögeti, azt toldozza-foldozza. Csak az elmúlt egy évben – megszámoltam – összesen 24 öltéssel, ennyiszer egészítve ki a korlátozó intézkedéseket újabbakkal.

Az Európai Unió (EU) országainak zászlója leng az Európai Parlament székháza előtt az északkelet-franciaországi Strasbourg városában 2022. november 23-án. MTI/EPA/Julien Warnand

Vagyis: az EU tavaly induló háborús szankciói valójában egy már nyolc éves sormintába illeszkednek, és e meglévő – azóta is hatályos – intézkedéseken felül értendők. Tehát ahogy a háború sem a semmiből tört ki, úgy a szankciók sem a háborúval kezdődtek.

2. Milyen természetű új szankciókat vezet be az EU 2022. február 24. után?

Túlzás nélkül azt mondhatjuk, hogy az EU a történetében példa nélkül álló szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben 2022. február 24-e után, nemzetközi jogi értelemben is vékony jégre tévedve, hiszen a szankciók valójában, ahogy Keynes is mondja, a háború előszobái, egy gazdasági eszközökkel vívott konfliktus. Olyan, mint a nagykutyákat a gazdáik mögül megugató kiskutyák hangja, a szankciók bevezetése tehát némi cinizmussal a gyávák háborúja.

Az EU a szankciókkal nemzetközi jogi értelemben is a hagyományos nemzetállami eszköztárból vesz el, merít és absztrahál magának eszközöket. A meghozott szankciók közé 1) vízumintézkedések, 2) célzott korlátozó intézkedések és 3) gazdasági-kereskedelmi szankciók és tartoznak.

Kevesen tudják, de valójában nem csupán Oroszországra irányulnak maguk a szankciók, hanem Fehéroroszországra is, továbbá Iránra.

Rá miért is? Hát egyrészt mert Iránt egyébként is szokás szankcionálni: kicsit olyan a nemzetközi jogban, mint a szegény ember legkisebb gyereke, akit akkor is elvernek, ha más csinált rosszat. Másrészt azért valóban csinált is: az iráni drónoknak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvétele – ez az EU jogi hivatkozása.

Az is látszik így egy év után, hogy mihez nem mer nyúlni az EU a szankciós politikájában: ez az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek exportja és az azokkal kapcsolatos ügyletek, ideértve ezek szállítását is – többek között a műtrágyát és a búzát.

A három szankció-típusból a vízumintézkedések értelemszerűek, az oroszok beutazását hivatottak megnehezíteni, illetve ellehetetleníteni.

A második a szemérmesen „célzott korlátozó intézkedések” néven futó egyedi, személyes szankciók köre. Az egyedi szankciók magánszemélyek és szervezetek ellen irányulnak, és egyrészt utazási tilalomból, másrészt vagyoni eszközök befagyasztásából állnak. Az utazási tilalom megakadályozza, hogy a jegyzékbe vett személyek belépjenek az EU területére, vagy azon áthaladjanak, míg a vagyoni eszközök befagyasztása azt jelenti, hogy az uniós bankokban valamennyi számlájukat befagyasztják. Emlékezzünk, ilyen volt például a SBERBANK egyedi szankcionálása, komoly nehézséget okozva sok-sok hazai szereplőnek is, én magam bankgarancia-lehívási mizériákat láttam a hazai megújulóenergia-iparban. De hát tudjuk a mantrát, az oroszoknak fájnak ugye, tehát ne is jajgassunk.

Na most én megnéztem a mai napon hatályos egyedi szankciós listát az EU hivatalos lapjában. 1387 magánszemély van rajta – könnyű megjegyezni, hiszen ez Zsigmond királyunk uralkodásának kezdete, azonban nem érdemes, hiszen folyton gyűlik. Az egészen nyilvánvaló neveken túl, mint Putyin vagy Lavrov, olyan meglepő magánszemélyeket is találunk a listán, mint például egyszerű újságírók (Victoria Nikiforova, Timofey Sergeystev), netán színészek, forgatókönyvírók (Vladimir Lvovich Maskov), vagy a kedvenceim a listáról, bizonyos motorosklubok vezetői (Andrey Bobrovskiy vagy a szlovák nemzetiségű, tehát nem is orosz Jozef Hambálek)! Szintén megtalálhatók a listán olyan, alighanem mérsékelt nemzetközi háborús hatást kifejtő politikusok, mint a hanti-manszijszki regionális szervezet regionális végrehajtó bizottságának vezetője (Zabolotnev) vagy épp a tuymeni régió regionális Jogalkotási Közgyűlésének egy köztagja (Chuyko).

A magánszemélyek mellett 121 szervezet is van a mai napon hatályos szankciós listán, így bankok és pénzügyi intézmények, katonai és védelmi ágazatban működő vállalatok, légi közlekedési, a hajógyártási és a gépgyártási ágazat cégei avagy politikai pártok. Olyanok is azonban, mint például – megnéztem – az orosz Központi Választási Bizottság, méghozzá mert népszavazást mertek tartani arról, hogy az emberek, Donyeck, Luhanszk lakói hova is szeretnének tartozni. Hát igen, komoly háborús bűncselekmény, ha az emberek dönthetnek a sorsukról a nagyhatalmak helyett. Vigyázzunk is vele.

3. A gazdasági-kereskedelmi szankciók

Mindannyiunk számára izgalmasabb, hogy ugyan miféle szankciókat vetett ki az EU az Oroszországgal folytatott kereskedelmére? Vagyis a mi kereskedelmünkre is, ugye. Ezt tehát már a szankciók harmadik típusa.

A gazdasági szankciók részeként az EU mind import- mind exportkorlátozásokat is bevezetett, vagyis egyrészt nem értékesíthetnek európai jogalanyok bizonyos termékeket Oroszország részére (exportkorlátozások), másrészt nem értékesíthetnek orosz jogalanyok bizonyos termékeket az EU részére (importkorlátozások). A tilalmakat érvényesítő illetékes hatóságok az uniós vámhatóságok.

Harmadrészt, és ez is kevéssé köztudott, az EU fenntartja magának a jogot, hogy Oroszországot a világkereskedelmi szervezet (WTO) keretében ne kezelje tovább a nemzetközi jog szerint ún. legnagyobb kedvezményben részesített nemzetként (ez a ’most favoured nation’ elv). Az import-export tilalmak tehát a nemzetközi jog és nemzetközi együttműködés szintjére is befúrták magukat, súlyos törést okozva az itteni gyakorlatban. Szintén ide tartozik, hogy az EU felfüggesztette a Fehéroroszország WTO-hoz való csatlakozásával kapcsolatos tevékenységeket. Tömbösödünk tehát, a nemzetközi jog és gazdasági kapcsolatok jól mutatják ezeket.

Kapcsolódó tartalom

Milyen árukat nem lehet az EU-ból Oroszországba exportálni? Kicsit csoportosítva az ad hoc megszületett szankciókat, ide tartozik többek közt

• a nagyon high-tech, élvonalbeli technológia, mint a csúcskategóriás elektronikai termékek, szoftverek, kvantumszámítógépek és fejlett félvezetők (megjegyzés: félvezetőkben Európa inkább lemaradásban van a világversenyben Kína, az Egyesült Államok és Oroszország mögött, így ezek inkább Európát zárják ki a játékból, nem a Kína és a harmadik országok felé forduló oroszokat);
• az olajfinomításhoz szükséges meghatározott termékek és technológiák, továbbá energiaipari berendezések, technológiák és szolgáltatások (megjegyzés: hát ha valami, na ezek aztán nem is nagyon kellenek Oroszországnak, ahogy tengerbe sem szokás vizet hordani);
• ha már tenger: tengeri navigációs termékek és rádiókommunikációs technológiák, bizonyos típusú gépek és szállítóeszközök, valamint a légiközlekedési ágazatban és az űriparban használt termékek és technológiák (megjegyzés: az űriparban sokszor inkább fordított az egymásra utaltság, ennél súlyosabb viszont a légiközlekedés, mivel Oroszországban a lakossági repülés zömmel nyugati gyártmányokat, alkatrészeket és eszközöket használ. Itt tehát a lakossági járatok fognak ritkulni, meghibásodni, fel nem szállni és leesni, ami már nemzetközi jogi, humanitárius, emberi jogi kérdéseket vet fel szerintem);
• számos kettős felhasználású termék, vagyis polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható termékek (megjegyzés: ezen az ürügyön nem engedi Németország hazánkba az épülő PaksII „agyát”, a vezérlőegységet Franciaországból, mondva, hogy az oroszok megismerhetik ezt a kettős felhasználású terméket – mintha az oroszok még nem láttak volna száz ilyet, illetve mintha az oroszok, és nem a magyar PaksII Zrt. üzemeltetné majd hatvan évig az új atomerőművet);
• luxuscikkek, órák, ékszerek, luxusautók, (megjegyzés: Szergej szibériai vasmunkás majd kevesebbet halmoz fel ezekből a panelban).

Ennek a párja az importtilalom. Milyen árukat nem lehet az EU-ba importálni Oroszországból? Ilyen a

• szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagok (megjegyzés: Nyugat-Európa most csinál a villamosenergia-termelésében egy kényszerű hátraarcot gáztüzelésről a szenes és lignites erőművekre, a bányáit meg bezáratta az EU, szóval megint kinek fáj ez jobban);
• acél, acéltermékek és vas (az építőipar már érzi ezt itthon és Európa-szerte, kinek fájnak jobban?);
• nyersolaj (2022. decembertől) és finomított kőolajtermékek (2023. februártól) ideértve ezek mozgatását is, kivéve a csővezetékes olaj és a tömegmérleg (bekeverési arány) szerinti feldolgozott olajtermékek;
• arany, aranyékszerek, vodka, kaviár, cigaretta és kozmetikumok;
• cement, fa, papír és műanyagok.

Ezeket a tiltott termékeket az EU újabb szankciókkal bizonyos szolgáltatásokkal is kiegészítette. Így 2022. június 4. (Trianon 102) óta tilos közvetlenül vagy közvetve számviteli, könyvvizsgálati könyvelési és adótanácsadói szolgáltatásokat, valamint üzletviteli és vezetési tanácsadási, illetve PR-szolgáltatásokat nyújtani. Ez még a kötelező könyvvizsgálatra is kiterjed, miközben a lobbiszolgáltatások is PR-szolgáltatásnak minősülhetnek, és ezért a tilalom hatálya alá tartoznak.

2022 októberétől szintén tiltottak az informatikai tanácsadói, a jogi tanácsadói, az építészeti és a mérnöki szolgáltatások is. A jogi tanácsadói szolgáltatások tiltása megintcsak hatalmas pofon, ámde itthon: hiszen minden megkezdett nagyberuházás tekintetében, így az energetikaiaknál is, amilyen PaksII, megnehezíti a jogi, hatósági, szerződéses és engedélyezés-előkészítési folyamatokat.

Végül 2022. decemberétől az uniós reklám-, piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások is tiltottak, továbbá a termékvizsgálati és műszaki ellenőrzési szolgáltatások nyújtása, valami, ami a minőségbiztosítás elengedhetetlen eszköze volt – mindenki érdekében.

4. Hogy sikerültek eddig ezek a szankciók?

Teljesen eltérő, hogy melyik termék, illetve szolgáltatás-típus mennyire fáj az oroszoknak, és mennyire nekünk. A legtöbb termék vagy szolgáltatás hiányát egyelőre nagyon nem érzi meg Oroszország, és az életszínvonalat sem befolyásolták egyelőre a szankciók odaát. Érdekes viszont megnézni, hogy ami tényleg kárt okoz Oroszországban, az hol okozza. Említettem a repülőket és a repülés biztonságát a technológia (alkatrészek és szerelés) hiánya miatt. Ehhez hasonlóan a moszkvai metró alkatrészellátását érinti például a szankció, ez kifejezetten az átlagembereket, sőt a kisembereket sújtja tehát.

Kapcsolódó tartalom

Ami a gazdaság egészét illeti, azt látjuk, hogy amíg Európában elindultak felfele az energiaárak, egész iparágak települnek át az USA-ba és felpörgött az egész EU-ban (az euróövezetben is!) az infláció, addig Oroszországban a reál GDP nem csökkent, a folyóár GDP kimondottan nőtt is Oroszországban 2022-ben. A rubel erősödött mindenhez képest, a dollárhoz képest is, az euróhoz képest meg pláne. Ennek néhány sutább cikk úgy ujjongott, hogy na az oroszoknak de rossz az erős rubel miatt, mert az államháztartás bevételeit át kell váltani, ami csökkenti azokat – hát, bár az eurónak is ilyen bajai lennének, hogy erősödik.

Az oroszok kevesebb terméket értékesítettek, de többet kaptak érte.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelenti: Oroszország az embargó és az árplafon ellenére is képes volt növelni az olajexportját januárban. Az orosz olajexport januárban napi 8,2 millió hordóra emelkedett, ami 300 ezer hordóval több az előző hónapi átlagnál. Az embargó következményeképpen az EU-ba irányuló szállítások napi 450 ezer hordóval csökkentek, viszont az oroszok sok olajat adnak el viszont keletre, ahol egész új ellátási láncok szövődnek (Malajzia pl.), illetve még olyan olajtermelő országok is vásárolnak orosz olajat, mint a szaudiak.

Oroszország tavaly 28%-al többet keresett az olajon, mint egy évvel korában. A szankciókat elkezdte megkerülni mindenki: a török, a kazah és az örmény kereskedelmi forgalom is aránytalanul megemelkedett, ami azt mutatja, hogy ezek a kiskapuk kinyíltak Európa velé a szállításokban.

Ez a három ország nem alkalmaz szankciókat, így közvetítő szerepet játszanak a balti államok és Oroszország között.

5. Olaj

Az egyes szektorokat közelebbről is megnézve, kezdve az energetikával, a tanács 2022 júniusában fogadta el a hatodik csomagját, amellyel többek között megtiltja, hogy az EU Oroszországból tengeren szállított nyersolajat és bizonyos kőolajtermékeket vásároljon, importáljon vagy vegyen át. A korlátozások a nyersolaj esetében 2022. december 5-től, a finomított kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5-től alkalmazandók. A Tanács átmeneti kivételt állapított meg a csővezetéken érkező nyersolaj tekintetében, egyúttal Bulgária és Horvátország javára is a tengeren szállított orosz nyersolaj, illetve vákuumgázolaj behozatalára vonatkozóan. Az olajtermékek viszont hiányozni fognak Nyugat-Európában, egy jó húszmillió tonna dízel mindenképpen, de a nyersolaj is, amit egyébként is csak drágábban tud beszerezni Európa. Kína várhatóan fel fogja hajtani keresletoldalról az olaj és a földgáz árát is, és el is fogja szívni a forrásokat.

40.000 tonna gázolaj Oroszországból 2023. január 18., Alsó-Szászország, Wilhelmshaven: Az „Ane” tartályhajó kiköt a rotterdami székhelyű HES Internationl vállalat mólójánál. Egy 40.000 tonna gázolaj Oroszországból Wilhelmshavenbe történő hajószállítása az alsó-szászországi kormány kritikájával találkozik.Fotó: N: Lars Klemmer/dpa (Fotó: Lars Klemmer/picture alliance via Getty Images).

Eközben lett egy olajárplafon is az Oroszországból származó vagy onnan exportált, tengeren szállított nyersolajra, kőolajra és bitumenes ásványokból előállított olajra. Ez kiegészíti a tengeren szállított orosz nyersolajra és kőolajtermékekre vonatkozó uniós importtilalmat, valamint a többi G7-partner hasonló tilalmait, egyúttal az EU megtiltotta az uniós hajóknak, hogy orosz nyersolajat és kőolajtermékeket szállítsanak harmadik országokba, illetve az ehhez kapcsolódó technikai segítségnyújtást, közvetítői tevékenységet, finanszírozást és pénzügyi támogatást. Az eredmény: a világgazdaság látványos megkettőződése, a szállítási útvonalak meghosszabbodása és megdrágulása, valamint a szürke- és fekete gazdaság, illetve szállítási szereplők megjelenése. Kalózok új kora jön.

6. Közlekedés

Az EU megtiltotta az orosz és belarusz közúti fuvarozóknak, hogy belépjenek az EU-ba, tranzitáruk szállítása esetében is. Az eredmény: más közvetítők közbeékelődése, megdrágítva a szállítást és a fuvarozást. A tilalom nem érinti a Kalinyingrádi terület és Oroszország közötti szolgáltatásokat és tranzitárukat, de ne is tegye, hiszen azok tiltása alighanem világháborúhoz vezetne. Emlékezzünk, a Második Világháború ugyanezen terület (Kelet-Poroszország) miatt tört ki, annak elzárása miatt.

A légi közlekedésben minden orosz légi jármű számára tilos az EU légterének átrepülése, a tilalom kiterjed a magánrepülőgépekre is. Orosz légitársaságok nem vásárolhatnak repülőgépet, alkatrészeket vagy felszerelést flottájuk számára, és nem tudják elvégezni a szükséges javításokat vagy műszaki ellenőrzéseket sem. Mivel Oroszország jelenlegi kereskedelmi légiflottájának háromnegyedét az EU-ban, az USA-ban vagy Kanadában gyártották, a tilalom idővel valószínűleg oda vezet, hogy az orosz polgári légiflotta jelentős hányada nem tud majd felszállni, még a belföldi járatok sem, illetve lepotyognak majd. Kétséges, hogy ez a következmény emberi jogi, humanitárius (nemzetközi jogi) szempontból hosszú távon mennyire lesz feddhetetlen.

7. Swift

Tíz orosz és négy fehérorosz bankot kizártak a SWIFT-rendszerből, a nemzetközi elszámolási szolgáltatásból, amely jelentősen megkönnyíti a bankok és más pénzügyi intézmények közötti információcserét. Ennek következtében ezek a bankok nem juthatnak devizához és vagyoni eszközöket sem tudnak külföldre átutalni. Következmény: várhatóan az oroszok Kínával és a világ más részeivel közösen ellen-SWIFT létrehozására kényszerülnek (ez egyébként diplomáciai-szerződéses megalapozás után nem nagy varázslat), a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat is megkettőzve.

Az Európai Unió megtiltotta minden olyan ügylet bonyolítását az Orosz Nemzeti Központi Bankkal, amely az Orosz Központi Bank tartalékainak és eszközeinek kezelésével kapcsolatos. Bizonyos sajtóorgánumok ezen ujjongva bátran kijelentették, hogy ez „technikai államcsőd” Oroszország számára. Nos Oroszország ettől még tele van pénzzel, bár tény, hogy 2022 februárjában Oroszország nemzetközi tartalékai 643 milliárd USD-t (579 milliárd EUR) tettek ki. Ha egy ország devizatartalékokkal rendelkezik, az többek között hozzájárul ahhoz, hogy valutájának árfolyama stabil maradjon – a rubel viszont a befagyasztott, illetve mozgásában ellehetetlenített devizatartalékai (ez kb. az orosz tartalékok fele!) ellenére is erősödött.

Az EU emellett megtiltotta az euróban denominált bankjegyek Oroszországba történő eladását, szolgáltatását, átadását és kivitelét is azért, hogy az oroszországi természetes vagy jogi személyek csak korlátozottan férjenek hozzá eurókészpénzhez. Az euró viszont sokat gyengült, a rubel meg erősödött.

Egyelőre tehát nem látszik, hogy Oroszországot tönkretennék a szankciók. Európa eközben komoly nehézségekkel néz szembe, mialatt a versenyképessége is látványosan csökken. A klímapolitikájában hátraarcot jelent a kényszerű szén- és lignittermelés; a nyersanyag-forrásai drágulnak, az orosz gázfüggését amerikai gázfüggés váltja fel (ld. Lengyelország esete), a szankciói pedig egymás felé terelik Oroszországot és Kínát, egyébként is a világgazdaság és a kereskedelmi kapcsolatok tömbösödését, megkettőződését segítve elő.

Mialatt Európa pedig a szankcióival van elfoglalva, a kegyelemdöfést „legjobb barátjától”, az Egyesült Államoktól kapja, aki az Antiinflációs Törvényével az európai ipart és innovációt is teljesen el akarja szippantani.