Interjú

Zelenszkij: Ukrajna új ellentámadásra készül

Míg Európát energiaválság sújtja, néhány vállalat jól jár a brüsszeli szankciókkal

Hatalmas, összesen mintegy 225 milliárd dolláros nyereséget termelt a hat legnagyobb nyugati olajvállalat tavaly. A szinte felfoghatatlan mértékű profit nagyjából a tavalyi magyar GDP másfélszerese. Elemzők szerint az óriási bevételt a brüsszeli szankcióknak köszönhetik, ugyanis az Oroszország elleni energetikai embargók miatt ugrottak meg az árak tavaly. Ahogy az egész EU-ban, úgy nálunk is komoly problémákat okoz a szankciós infláció.

Megállás nélkül dolgoznak a norvég Equinor olajfúrótornyai az Északi tengeren. Az energetikai óriás idén fokozta a kitermelést.

Nincs pihenés a francia TOTAL finomítóiban sem. Folyamatosan dolgozzák fel a nyersolajat, készül a benzin és a dízel. Az olajipar minden nyugati szereplőjénél hasonló a helyzet, a kitermelést és a feldolgozást is csúcsra járatták 2022-ben.

A feszített tempónak meg lett az eredménye: a hat legnagyobb nyugati olajipari vállalat történelmi rekordokat ért el tavaly. A brit BP, a norvég Equinor, a francia TOTAL, a brit-holland Shell, illetve az amerikai Chevron és Exxon együtt több mint 225 milliárd dollár –vagyis jóval több mint 80 ezer milliárd forint- profitot, vagyis hasznot termelt.  Ez az összeg csaknem a 2022-es magyar GDP másfélszerese.

Kapcsolódó tartalom

Az energetikai ágazat brutális nyeresége mögött Brüsszel szankciói és az azok miatt elszabadult olaj, gáz és áram árak állnak. Az EU ugyanis – bár nem ezt ígérte – mégis energetikai embargókkal válaszolt arra, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A szankciós politika miatt energiaválság és háborús infláció tombol Európában.

Amíg az energiaipar szárnyal és elképzelhetetlen hasznot termel, addig más ágazatok a szakadék szélén táncolnak a brüsszeli szankciók miatt. Az energia mellett jelentősen drágultak például az alapanyagok, a szállítási költségek, ahogy a mezőgazdasági termelés is.

Az unió országai szenvednek a drasztikusan emelkedő áraktól és azon dolgoznak, hogy valahogy letörjék a szankciós inflációt, ami egyébként Magyarországra is begyűrűzik. Itthon is minden áru vagy szolgáltatás jelentősen drágább lett, és mind közül kiemelkedik az élelmiszerárak emelkedése. Elemzők szerint nem lehet kizárni, hogy az árakat mesterségesen tartják magasan, vagy emelik a multinacionális üzletláncok, ahogy sokak szerint a spekulánsok is megjelentek.

A decemberi 24,5 százalékos hazai inflációért és magas árakért felerészben közvetlenül a háború és a szankciók a felelősek, felerészben pedig azok a helyi tényezők, amelyek közvetett módon szintén kapcsolódnak a szankciókhoz és a háborúhoz – mutatta ki a Makronóm Intézet. A kutatás megállapítja: az infláció a felére esne vissza, ha újra béke lenne.

Kapcsolódó tartalom

A bajt Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal. A betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig a brüsszeli szankció – mondta Orbán Viktor évértékelő beszédében. A miniszterelnök hangsúlyozta a szankciók csak Magyarországon 4000 milliárd forintot vettek ki az emberek zsebéből.

Kapcsolódó tartalom

„Ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, az állam és a családok csak a szankciók miatt energiára Magyarországon. Ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre, vagy családtámogatásra. A családok pedig lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre. Az ember csak áll a brüsszeli üvegpaloták között és nem akarja elhinni, hogy mi folyik ott” – sorolta a kormányfő.

Orbán Viktor kiemelte: Brüsszelnek a háború helyett a szankciós infláció elleni küzdelemmel kellene foglalkoznia, ahogy azt a magyar kormány is teszi.

Kiemelt kép: Alsó-Szászország, Wilhelmshaven: Az „Ane ” tartályhajó kiköt a rotterdami székhelyű HES Internationl vállalat mólójánál 2023. január 18-án (Fotó: Lars Klemmer/picture alliance via Getty Images).

Ajánljuk még