„Az amerikai Palantir vállalat szoftverével megváltoztatja az ukrajnai háború menetét” – véli a Die Welt szerzője.

Pontosan miről is van szó?

A német fegyveres erők egyik informatikai zászlóaljának meg nem nevezett digitális szakértője felvázolta a lapnak, hogyan kell elképzelni a szoftvert működés közben. „Egy ukrán egység katonái guggolnak valahol egy árokban, mondjuk Herszon közelében, és egyikük kinyitja a hátizsákjából a laptopját, vagy inkább tabletjét, és megnyit egy programot. Megjelenik annak a területnek vagy csatatérnek a digitális modellje, ahol ő és a bajtársai tartózkodnak, nagyrészt műholdképek alapján, az áttekinthetőség kedvéért három vagy négy rétegre osztva, amelyek különböző információszinteket képviselnek.”

Ukrán katonák, mielőtt a frontra indulnak a kelet-ukrajnai Donyeck megyében (Fotó: MTI/AP/Andriy Dubcsak)

A történet innentől válik igazán érdekessé. „A képernyőn a katona látja az orosz tankok, csapatok vagy tüzérségi állások valószínűsíthető helyét – folytatja a szakértő –; de sok kis narancssárga rombusz is látható: ezek a Fekete-tengeren levő hajók, amelyek helyzetjelzője valójában ki van kapcsolva, és amelyek valószínűleg orosz hadihajók.”

Egy kattintással a katona hőképeket láthat az ellenséges tüzérségi tűzről, egy másik kattintással pedig borotvaéles fotót egy T–72-es harckocsiról a sűrűben. Aztán még két kattintás: az első a célkoordináták lekérdezéséhez, a második a löveg vagy a drón kiválasztásához, amellyel az állást, a hajót vagy a tankot támadni lehet.

A programot az elmondások alapján akár laikusok is képesek kezelni. Többek között olyan AI-algoritmusokat használ, amelyek az arcfelismerő szoftverekhez hasonlóan működnek, és képes felismerni a tankokat, függetlenül attól, hogy hó fedi-e őket vagy esetleg lombokkal vannak álcázva az erdő mélyén. Az eredményeket minden küldetés után kiértékelik, felviszik a hálózatba, és fejlesztik velük az előrejelző modelleket. Így tanul a mesterséges intelligencia.

Kapcsolódó tartalom

Azt is megtudhatjuk, hogy míg húsz évvel ezelőtt egy egység szerencsés volt, ha naponta egy tucat célpontot észlelhetett, ez a szoftver lehetővé teszi felhasználójának, hogy naponta akár 250-300 célpontot is felfedezzen.

A „csodaszoftver” a MetaConstellation nevet viseli, és a denveri székhelyű Palantir Technologies szoftvercégtől származik, amely egy adatelemzésre szakosodott vállalat. Saját meghatározása szerint kizárólag a nyugati demokráciáknak és szövetségeseiknek nyújt segítséget, és legnagyobb ügyfelei közé tartoznak a hírszerző ügynökségek, hadseregek, valamint kormányzati szervek is. A Welt leszögezi, a Palantir programjai a világ legfejlettebbjei közé, programozói pedig a nemzetközi informatikai elithez tartoznak.

Courtney Bowman, a Palantir adatvédelmi és polgári szabadságjogokért felelős csoportjának vezetője nem kevesebbet állít, mint hogy Ukrajna példáján a világ tanúja lesz annak, hogyan vívják és nyerik meg a háborúkat az elkövetkező években.

A Maxar Technologies közreadott műholdfelvétele harcokban megrongálódott épületekről a kelet-ukrajnai donyecki területen fekvő Szoledarban, ahol heves összecsapások zajlanak az ukrán és az orosz erők között (Fotó: MTI/AP/Maxar Technologies)

Az ukrajnai események Kínára és az Egyesült Államokra, a két technológiai szuperhatalomra is hatást fognak gyakorolni. A lap szerint a kínaiak számára nyilvánvalóvá vált, mennyire kiszámíthatatlan lenne Tajvan lerohanása. „Az ukrajnai háború egyik tanulsága: óvakodjunk az alsóbbrendűnek tűnő ellenféltől!” – írja a szerző.

Kapcsolódó tartalom

A Palantir 55 éves vezetője, Alex Karp szerint a kifinomult algoritmikus hadviselési rendszerek ereje ma már olyan nagy, hogy felér egy taktikai nukleáris fegyverrel egy olyan ellenféllel szemben, mely csak hagyományos fegyverekkel rendelkezik. A közvélemény ugyanakkor hajlamos ezt alábecsülni. „Ellenfeleink már nem” – teszi hozzá Karp.

Alex Karp, a Palantir alapító vezérigazgatója (Forrás: Facebook)

A büszkeség okát többek között az adja, hogy a Palantir rendszerei állítólag segítettek az amerikai hadseregnek Oszama bin Laden nyomára bukkanni.

A cég most Kijevben tart fenn irodát, de számos műveletet Londonból irányít. „Büszkék vagyunk arra, hogy olyan szoftvereket fejlesztünk, amelyek támogatják az ukrán kormányt, és hozzájárulnak az európai biztonsági erőfeszítésekhez” – magyarázza Jan Hiesserich, a Palantir európai stratégiai vezetője.

A Welt megjegyzi, a cég marketingben sem utolsó, hisz nemrég a brit védelmi minisztérium adott le újabb, 75 millió font értékű megrendelést részükre.

Az sem elhanyagolható tény, hogy a Palantir régóta dolgozik az amerikai kormányzatnak olyan cégekkel együttműködésben, mint péládul a Satellogic nevű, földmegfigyelő műholdakra szakosodott vállalat. Mindebben segítséget nyújt a világ legnagyobb műholdas hálózata, a Starlink által biztosított széles sávú kapcsolat, amely mintegy 2500 műholdat tartalmaz alacsony Föld körüli pályán.

Alex Karp vezérigazgató egy belsős levélben így fogalmazott: „Meggyőződésünk van, és oldalt választottunk. Akik a frontvonalakon és az arénában vannak, azok fogják megrajzolni a történelem ívét. A mi szoftverünk pedig részt vesz a harcban.”

A kiemelt képen ukrán katonák járőröznek Kijev közelében (Fotó: MTI/EPA/Alisa Yakubovich)