Naponta több ezer tonna üzemanyagot állítanak elő a MOL százhalombattai finomítójában. Ehhez nyersolajra van szükség, ami folyamatosan érkezik Oroszországból. Ugyanis a magyar kormány felmentést harcolt ki Brüsszelben a vezetékes olajszállításra vonatkozó uniós szankció alól. Más tagállamok viszont nem tudták ezt elérni, így érvényesek rájuk a 6. szankciós csomag korlátozásai, vagyis ők már nyersolajat és üzemanyagot sem importálhatnak Oroszországból. Legalábbis, ha be akarják tartani a saját szankcióikat.

Kapcsolódó tartalom

Lengyelország továbbra is jelentős mennyiségben vásárol olajat Oroszországtól, annak ellenére, hogy azt ígérte, december végéig leállítja az orosz importot

– erről írt a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap szerint a lengyel jogsértés Brüsszelnek is feltűnt, ami miatt nyomás alá akarják helyezni Varsót.

A másik fontos energiahordozó, a földgáz esetében is jelentősen függ Európa Oroszországtól. A gázra ugyan nem vetettek ki embargót, viszont ársapkát bevezettek Brüsszelben. A céljuk az volt, hogy csökkentsék Moszkva bevételeit.

A tagállamok viszont belátták, hogy a vezetékeken érkező orosz földgáz jóval olcsóbb, mint a hajókon szállított cseppfolyós LNG, és a korábbinál is több gázt vásárolnak Moszkvától – erről a Mandiner írt idézve egy svájci lapot.

Kapcsolódó tartalom

Példaként Ausztriát említik, ahol a kancellár nemrég arról beszélt: jelentősen csökkentették az orosz függésüket, majd kiderült: az ország decemberi gázszükségletének 70 százalékát Moszkvától vásárolták.

A szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, így teljesen felesleges egy újabb csomag kidolgozása – erről pedig már a Magyar Nemzet cikkezett.

A lapnak nyilatkozó szakértő szerint Európa csak veszíthet a szankciókkal, ami abból is látszik, hogy az Unió energiaellátása most is ingatag lábakon áll, miközben Oroszország olajexportja újra növekedést mutat.

Szakértők szerint hasonló eredménye lenne az orosz nukleáris energia embargójának is, ami már a 9. és a 10. szankcióscsomag tervezetében is felmerült. Ha az Unió elfogadna egy ilyen büntetőintézkedést, azzal Európa a vesztébe rohanna, ugyanis nem tudná pótolni az orosz dúsított uránt, miközben Moszkva nukleáris fűtőelemeire lenne vásárló Afrikából, Dél-Amerikából és Ázsiából is.

Kapcsolódó tartalom

Elemzők szerint Brüsszel szankciós politikája végképp zátonyra futott, mert többet ártott Európának, mint a büntetni kívánt Oroszországnak. Amíg Moszkva megtalálta az új piacait, addig az Unió a recesszió rémével, egyre mélyülő energiaválsággal és szankciós inflációval néz szembe.

A bajt Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal. A betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig a brüsszeli szankció – ezt mondta Orbán Viktor évértékelő beszédében. A miniszterelnök hangsúlyozta: Brüsszelnek a háború helyett a szankciós infláció elleni küzdelemmel kellene foglalkoznia, hiszen a szankciók csak Magyarországon 4000 milliárd forintot vettek ki az emberek zsebéből.

„Ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, az állam és a családok csak a szankciók miatt energiára Magyarországon. Ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre, vagy családtámogatásra. A családok pedig lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre. Az ember csak áll a brüsszeli üvegpaloták között és nem akarja elhinni, hogy mi folyik ott” – fogalmazott szombaton Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor kiemelte: a kormány számos intézkedést hozott, amelyekkel a vállalatokat és a családokat védi.  Például egész Európában egyedülálló módon egy átlagos család a rezsicsökkentett árakon keresztül havonta 181 ezer forintot spórolhat meg.

Kapcsolódó tartalom

A kiemelt kép illusztráció.