Magyarország védelemre fordított kiadásai még idén elérhetik a GDP 2 százalékát, amivel a jól teljesítő NATO-országok közé tartozik – mondta a honvédelmi miniszter Brüsszelben, a NATO védelmi minisztereinek tanácskozása után. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a magyar haderő fejlődik és a védelmi ipar termelését is felpörgetik.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban Jens Stoltenberg ENSZ-főtitkár a találkozó után azt mondta: folytatni kell Ukrajna katonai támogatását, illetve üdvözölte, hogy több szövetséges ország nehézfegyverekret és katonai kiképzést ajánlott fel Kijevnek.

Kapcsolódó tartalom

„Rendkívül aggasztó az ukrajnai helyzet, Oroszország 630 ezer katonát mozgósított és egy újabb offenzívát indított” – így értékelte az ukrajnai helyzetet az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a háború kitörésének évfordulójához közeledve Strasbourgban. Josep Borrell arról beszélt: nem elég az a segítség, amit az unió eddig nyújtott Ukrajnának, ezért fokozni kell a gazdasági és katonai támogatást.

A főképviselő kijelentette: Oroszország nem fogja feladni, ezért a katonai támogatással párhuzamosan lépéseket kell tenni a béketárgyalások megkezdéséért is, amibe az ENSZ-t is be kell vonni. A szankciók eddig Josep Borrell szerint sem érték el a kívánt hatást.

Az orosz gazdaság nem omlott össze, és bár a növekedés nem teljesíti a várakozásokat, Oroszországnak mérhetetlen bevételei vannak a gáz- és a kőolajeladásokból – ismerte el a brüsszeli illetékes, bár ő abban bízik, hogy ez a helyzet változni fog, és a szankciók lassú méregként hatnak majd.

Az orosz gazdaság meggyengült, de fent kell tartani a nyomást, ezért egy tizedik szankciós csomagot állítunk össze – ezt már Ursula von der Leyen mondta. Az Európai Bizottság elnöke közölte: elsősorban olyan büntetőintézkedéseket javasolnak, amelyek kereskedelmi tilalmakat tartalmaznak.

Kapcsolódó tartalom

„Ez a csomag 11 milliárd eurót ér, és korlátozásokat vezetünk be több tucat olyan elektronikai eszközre, amelyeket helikopterekben, drónokban és egyéb katonai eszközökben lehet felhasználni. Ezeken kívül, most először, Irán ellen is szankciókat javaslunk, mert drónokkal segíti Oroszországot” – mondta Ursula von der Leyen.

Közben szerdán életbe lépett a még decemberben elfogadott gázársapka. Brüsszel ezzel akarja megelőzni a tavaly augusztusihoz hasonló magas gázár kialakulását. Csakhogy az árplafon 180 euró/MWh-ban maximálja a gáz árát, ami hónapok óta ennek a töredékébe kerül a holland tőzsdén.

Elemzők szerint ez az intézkedés is könnyen visszafelé sülhet el és áremelkedést hozhat, ugyanis azt üzeni a kereskedőknek, hogy a tagállamok akár 180 eurót is hajlandók fizetni a gázért. Magyarország a többi energiaszankcióhoz hasonlóan a gázársapka bevezetését sem támogatta.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: EPA/Olivier Hoslet)