Életbe lépett a gázársapka, vagyis mától 180 euró per megawattórában maximálták a holland tőzsdén kötött havi ügyletek felső határát. Az árplafon viszont csak akkor aktiválódik, ha a földgáz ára három napon keresztül 35 euróval magasabb az LNG-áraknál. Az intézkedést Brüsszel azzal indokolta, hogy így akarja megelőzni a magas gázárakat. Csakhogy a holland tőzsdén hónapok óta csökkennek az árak, jelenleg 53 euróba kerül egy megawattóra gáz.

Az amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító Isabella tartályhajó a lengyelországi Swinoujscie LNG-terminál kikötõjébe érkezik 2022. április 28-án. A Gazprom orosz gázipari holding április 27-tõl leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidõn belül. MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki

„Elvégeztük a munkát, megszületett az egyesség” – közölte december 19-én Jozef Síkela cseh ipari miniszter, amikor elfogadták az uniós gázárplafont.

A megállapodást egy hosszúra nyúlt, sokszor tragikomikus vita előzte meg, a tagállamok többször elutasították a gázárplafon ötletét, de Brüsszel azt más néven újra és újra előterjesztette. Pedig elemzők figyelmeztettek: a gázársapka tovább fokozhatja a már most is súlyos szankciós inflációt és energiaválságot, ugyanis azt üzeni a kereskedőknek, hogy a tagállamok akár 180 eurót is hajlandók fizetni a gázért.

Kapcsolódó tartalom

„Jövőre még mindig akár 30 milliárd köbméternyi gázhiánnyal is számolhatunk” – ismerte be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még decemberben az EU 2023-as gázszállítási kilátásairól. Vagyis Brüsszel úgy erőltette rá a gázársapkát a tagállamokra, hogy a bürokraták maguk sem tudják, honnan lesz elég gáz az unióban 2023-ban.

Magyarország nem támogatta a gázársapkát, mert az áremelkedést hoz, és veszélybe sodorhatja az európai energiaellátást – mondta Szijjártó Péter a korlátozás elfogadása után, hozzátéve: a gázhiányra nem az ársapka, hanem a beszerzési források bővítése a megoldás. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a gázársapka súlyos beavatkozás a piacba, ami a korábbi hosszú távú gázvásárlási megállapodásokat is érinti, ezért a Gazprommal megkötött szerződéseket módosítani kell.

Kapcsolódó tartalom

„Ezért volt fontos nekünk ebben a nagyon rossz javaslatban egy kis eredmény eléréseként az, hogy szabadkezet kaptunk a módosításra, tehát a földgázársapka miatt szükségessé váló hosszú távú szerződésmódosításokat nem kell a bizottsággal egyeztetni, nem kell ott bejelenteni, úgy módosítjuk ezeket a szerződéseket, ahogyan meg tudunk állapodni a szállítókkal” – fogalmazott a miniszter.

Az Európai Unió vezetése eközben továbbra is energetikai szankciókkal akarja megállítani Moszkvát. Ursula von der Leyen nemrég jelentette be, hogy a tizedik szankciós csomagot február 24-ig akarják életbe léptetni. Ebben egyebek mellett teljes embargót vezetnének be az orosz gáz- és olajimportra, illetve azt is megtiltanák, hogy a tagállamok uránt vásároljanak Moszkvától, vagy a nukleáris technológiában együttműködjenek vele.

Kapcsolódó tartalom

Az atomenergiát érintő uniós szankcióknak nincs esélyük – írta a Mandiner a német Die Weltre hivatkozva, ugyanis az uniós tagállamok nem merik megtiltani az orosz nukleáris iparral való üzletelést. A lap úgy fogalmaz: Magyarország nyíltan, Franciaország pedig a színfalak mögött ellenzi az efféle szankciókat.

A kiemelt kép illusztráció.