A migránsok jelenléte a téli időszakban sem szűnt meg a szerb fővárosban. Az idegenek amint megkapják az útbaigazítást, máris folytatják útjukat az Európai Unió irányába.
„Pakisztánon, Iránon, Törökországon, Bulgárián is átkeltem már. Szerbiából Magyarországra megyek. Át kell jutnom a magyar határon is, de ez nekünk, afgánoknak nem lesz nehéz” – vallotta egy afgán migráns az M1 stábjának Belgrádban, de arra már nem válaszolt, hogy miért tartja könnyűnek az átjutást a magyar határon.
Kapcsolódó tartalom
Elege lett a kancellárnak: Brüsszel álljon elő konkrét tervvel, és adjon pénzt a külső határok védelmére!
Elege lett a németeknek: a többségük szerint túl sok menedékkérőt fogadnak be az országba
A magyar kormány 2015-ben hatalmas nemzetközi ellenszélben kezdett hozzá a határkerítés megépítéséhez, és ezáltal az EU külső határainak megvédéséhez. Úgy tűnik azonban, hogy az egykor a magyar kormányt élesen támadó nyugati-európai hangok mintha 180 fokos fordulatra készülnének.
Kapcsolódó tartalom
A Frontex legfrissebb adataival kezdte múlt szerdai beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben. Az uniós határvédelmi ügynökségre hivatkozva azt mondta: 2016 óta nem látott csúcsot döntött az Európába érkező illegális bevándorlók száma.
„Majdnem tíz évbe telt számunkra, amíg tudomást vettünk arról, hogy ez a valóság”
– mondta Ursula von der Leyen.
„Jó reggelt kívánok!”
– így reagált a Kossuth Rádióban Orbán Viktor miniszterelnök a bizottsági elnök szavaira, a közösségi oldalán pedig úgy, hogy „Na ugye”. A kormányfő úgy fogalmazott:
„Ursula von der Leyen és Manfred Weber megerősítenék az EU határvédelmét. Na ugye! A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz.”
Kapcsolódó tartalom
Tabuk dőlhetnek meg
A csütörtökön kezdődő uniós csúcs egyik fő témája az illegális migráció megfékezése lesz. A találkozót előkészítő brüsszeli tanácskozáson az eddig tabunak számító határkerítések finanszírozása is előkerült. Az Európai Bizottság belügyi biztosa ugyanakkor a múlt héten, brüsszeli újságíróknak még azt nyilatkozta: a falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás.
Tüntető migránsok a Horgos–Röszke határátkelőhely szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án (Fotó: MTI/Sóki Tamás)„Az EU költségvetésében nincs erre pénz. Tehát ha háborúkra és kerítésekre kellene pénzt költenünk, akkor másra nem marad pénz” – mondta Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa, aki később már úgy fogalmazott: nem zárja ki, hogy a külső határok ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúrát uniós költségvetésből finanszírozzák.
A kerítések egész Európát védik
Sok migráns érkezik a balkáni útvonalon olyan új országokból is, amelyekből korábban nem volt jellemző a tömeges illegális bevándorlás – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója példaként indiaiakat, pakisztániakat, nepáliakat, bangladesieket említve. Bakondi György úgy fogalmazott: a biztonság iránti igény – a közelgő uniós választásokra is tekintettel – arra ösztönzi az uniós döntéshozókat, hogy a külső határok őrizetére nagyobb hangsúlyt helyezzenek.
„Fontos lenne abból a szempontból is, hogy a magyar álláspont változatlansága mellett, annak elfogadása mellett ez azt jelzi, hogy ez mégis csak egy helyes álláspont lehetett. Függetlenül attól, hogy az elmúlt években számtalan politikai támadás érte a magyar kormány migrációs politikáját”
– magyarázta Bakondi György.
Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtökön kezdődő uniós csúcsot megelőző közös szerdai videókonferencián ismét felszólította Brüsszelt, hogy szálljon be a határvédelem finanszírozásába. Ahogy a kormányfő fogalmazott: a kerítések ugyanis egész Európát védik.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Illegális migránsok tűz mellett melegednek, miközben az A1-es autópálya mellett, Párizs északi elővárosában, Saint-Denisben lévõ táboruk kiürítésére készülnek 2020. november 17-én. Később a francia rendőrség felszámolta a mintegy 2500 migráns táborát. MTI/EPA/Yoan Valat