Száznál több olyan utórengés volt, amelynek a magnitúdója erősebb a négyes fokozatnál, ami önmagában is nagy földrengésnek mondható. Mivel egy hatalmas földmozgás után jellemzően sok utórengés következik, ezért nagy valószínűséggel kimondható, hogy a folyamat még ma is folytatódik, és ez lesz holnap is – mondta Tóth László szeizmológus. Szerinte idővel csökken a rengések száma és az ereje, de ez akár két-három évig is eltarthat.
Még az sem zárható ki, hogy egy év múlva lesz egy 6-os magnitúdót meghaladó utórengés.
Ez így van a világon mindenütt – tette hozzá.
Kapcsolódó tartalom
Arra a kérdésre, hogy mi a különbség a földrengés és az utórengés között, a szeizmológus elmondta:
Törökországban három tektonikai lemez találkozik. Az afrikai, az arábiai és az anatóliai lemezek egymással szembe robognak, néhány centiméter per év sebességgel.
Ez a folyamat évmilliók alatt nagy hegységrendszerek megszületéséhez vezet. Ennek több fajtája lehetséges. A kontinentális lemezek vastagabbak, 30–40 kilométer a vastagságuk, az óceáni lemezek már vékonyabbak, tízegynéhány kilométer a vastagságuk. Ha két kontinentális találkozik, általában felgyűrődnek. Így jött létre a Himalája vagy az Alpok. Ebben az esetben sekély mélységű földrengések keletkeznek. Ha egy óceáni találkozik a kontinentálissal, akkor a vékonyabb lebukik a vastagabbik alá. Ilyenkor mélyfészkű földrengések keletkeznek.
Túlélők és áldozatok után kutatnak egy összedőlt épület törmeléke közt a dél-törökországi Adana nagyvárosban 2023. február 6-án (Fotó: MTI/AP/Halil Hamra)A mostani, törökországi földrengés epicentruma 15–20 kilométer mélyen volt. A föld szilárd kérgén egy törés keletkezett. A nagy rezgés 4500 négyzetkilométernyi területen törte el a Föld kéreglemezét. Ez nagyjából 180 kilométer hosszú, 25 kilométer mély törést jelent.
Arra a kérdésre, hogy a föld mikor nyugszik meg, a szeizmológus azt mondta: 50-100 millió év alatt lehet csak jelentősebb változásokat remélni. Nem a földrengés miatt van a tektonikai folyamat, hanem fordítva. A tektonikai deformáció vezet oda, hogy időnként törések keletkeznek a földkéregben. Hozzátette: Törökországban nagyon sok katasztrofális földrengés van. Ez egy olyan természetes folyamat, amely az emberre nézve életveszélyes.
Azt tehát tudjuk, hogy hol lesz a földrengés. Azt viszont nem, hogy mikor, melyik évben. A szeizmológus szerint ezen a területen a következő száz évben biztosan lesznek még nagy földrengések.
Földrengésbiztos házakat kell tehát építeni. Ha visszatekintünk, akkor azt látjuk, hogy a nagyon sok áldozatot követelő földrengések mindig a viszonylag szegény országokban voltak. Drága ugyanis olyan épületet építeni, amely kibírja a talaj mozgását. Létezik ilyen technológia, Japánban a városok túlélik akár a 6-os magnitúdójú földrengést is. A közel-keleti térség építési technológiája nagyon kényes, érzékeny. A hagyományos építési technológiával készült házak nagyon sérülékenyek.