A zömében baloldali svéd sajtót is egyre inkább aggasztja, ami az elmúlt hónapokban Svédországban történt: még csak február elején járunk, de már négy embert agyonlőttek, tíz bombarobbanás történt, a 2022-es évben pedig harminc ember életét oltották ki lőfegyverrel.
Kapcsolódó tartalom
A sajtóhírek szerint az egyre inkább eszkalálódó és durvuló bandaháború kezdődátuma 2015 volt. A drogpiac, a prostitúció és a fegyverkereskedelem felügyelete, irányítása miatt véres összecsapások robbantak ki, amelyek leginkább Stockholm, Göteborg, valamint Malmö városait érintették.
A bandák zömében migrációs háttérrel rendelkeznek. Szírek, kurdok, afgánok és albánok is szép számmal vesznek részt az illegális tevékenységek folytatásában.
Japan, pay attention: The construction of a bridge that will link one of Stockholm’s most deprived neighbourhoods to a wealthier suburb has sparked an outcry in Sweden, as the country grapples with record inequality and deadly violence. https://t.co/zNZ04rcbdC
— Greg Atkinson (@GregAtkinson_jp) February 1, 2023
Az egykor nyugodt, szociális- és közbiztonságáról híres – és ezért irigyelt – skandináv országban a bandaháborúk során gyerekkatonákat is alkalmaznak: az elmúlt hónap tizenkilenc őrizetbe vett bandatag közül, tíz még nem volt nagykorú, és előfordul, hogy 11–12 éves gyerekek is a bűnbandák tagjai. A fiatalokat a fegyverek, a gyors autók és a könnyű pénz végtelenül hamis illúziójával csábítják soraik közé a bűnszervezetek, amelyek közül kettő véres konfliktusa áll a mostani lövöldözések és robbantásos merényletek mögött. A „kurd róka”, és a „görög” gúnynevű bűnözők háborúja több emberéletet követelt az elmúlt két hónapban.
A közelmúltban nem csak az átlagpolgárok, de a hatóságok is szomorú képet festettek a valóságról:
a közép-svédországi rendőrkapitány szerint a nyakra-főre beengedett migránsokkal, és azok bűnszervezetekbe tömörülésével, Svédország kiengedte a szellemet a palackból, amelyet képtelen lesz visszagyömöszölni oda.
Kapcsolódó tartalom
A család, az iskola, a szociális intézmények és a többségi társadalom feladata az, hogy a gyerekkatonákat „letérítsék a rossz útról”, értelmes célokat, feladatokat adjanak nekik, és alternatívát nyújtsanak a bűnözéssel szemben.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy a legnagyobb példányszámú svéd napilap, az Aftonbladet a közelmúltban többoldalas katalógust közölt a bandákról.
A kiemelt kép illusztráció.