Tíz évvel ezelőtt még Amerikában is aggályosnak találták a palagáz kitermelését, de azóta az európai export miatt sokszorosára nőtt az ára. Így máris kevesebb érvet hallunk ellene, pedig kitermelése többszörösen szennyezőbb, mint a hagyományos földgázé – hívta fel rá a figyelmet a Greendex.hu.
A portál felidézte, hogy az 1990-es években George P. Mitchel amerikai mérnök, a rétegrepesztés „atyja” új eljárást fejlesztett ki. Ez a hidraulikus repesztés, melynek köszönhetően lehetővé vált a palagáz kitermelése, amely az Egyesült Államok energiapiacára volt a legnagyobb hatással.
Ha egy üzlet beindul…
Amerika a világ egyik legnagyobb gázfelhasználója, de korábban komoly importra szorult. Az elmúlt 15 évben azonban a helyzet megváltozott: Amerikának földgáztöbblete lett, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a földgáz árváltozása miatt a palagázt egyre inkább megérte kitermelni. A másik, szintén Amerikának kedvező gazdasági átállás az, hogy a gázexportot nem csővezetékeken keresztül bonyolítják le. 2021 volt az első olyan év, amikor az LNG meghaladta a vezetékes exportot. A teljes kivitel 54 százalékát teszi ki a cseppfolyósított gáz, az Egyesült Államok összesen 39 országba szállít.
Kapcsolódó tartalom
A koronavírus-járvány után, amikor újra emelkedni kezdtek a gázárak, beindult az üzlet. Az amerikai palagázszektor 2020-ban 16, 2021-ben 104 és tavaly már több mint 200 milliárd dolláros hasznot hozott. A 2022-es előrejelzés szerint a szektor az idei évre teljesen ledolgozza az évtizedes adósságát, és hatalmas beruházások indulnak újbóli palagázkutak létesítésére. Ez jó nagy pofon lesz a klímavédelemnek.
Az orosz gáz klímabarátabb, mint bármilyen LNG
Európának is hasonlóan nagy palagáz- és palaolajkészlete van. Már az orosz–ukrán háború előtt is voltak próbafúrások Európa-szerte. Magyarországon a 2010-es évek elején fulladtak ki a fúrások a Makói-ároknál. Az európai palagázkészlet több mint 200 évig tudná fedezni az EU felhasználását. Ebből Magyarország 813 milliárd köbméterrel részesedik, amely a 10 milliárd köbméter közeli éves hazai gázigény kielégítésére a 21. század végéig elegendő lenne.
Az Egyesült Államokban a kitermelés optimális körülmények között pár év alatt is felfuttatható lenne, az európai helyzet azonban eltér a tengerentúlitól, itt több okból sem várható hasonlóan gyors és nagy eredmény. Az európai szabályozás szigorúbb, sok országban egyenesen be van tiltva a hidraulikus rétegrepesztés. Nem véletlen, mert hatalmas szennyezéssel jár, és beláthatatlan környezeti kockázatokat hordoz magában.
Az óriási zajterhelés, a sok kút létesítéséből adódó földhasználati és tájképi változások, a felszín alatti vízkészletek elszennyeződése, illetve a repesztések által akár a felszínen is érzékelhető földrengések kockázatai a sűrűbben lakott Európában erősebben esnek a latba. Nem beszélve a kitermeléssel járó gázemisszióról vagy a felszínre hozott repesztő folyadék tárolási problémáiról.
Az orosz gáz sokkal klímabarátabb, mint bármilyen LNG. Mindennemű LNG sokkal károsabb a klímára nézve, mint az orosz vagy az oroszokéhoz hasonló konvencionális földgáz, főleg akkor, ha csővezetéken érkezik. Az LNG a kitermelés szempontjából kétszer szennyezőbb, mint a hagyományos földgázkutak.
Nem fontos a klímaváltozás, ha Amerika profitál
Az amerikai LNG-gáz átlagára 2022 utolsó negyedévében az USA-ban 8 dollár volt, míg Európában ugyanennek a gáznak az ára szállítás után már 60 dollár körül volt. A drágulás már a pandémia idején megkezdődött, aminek nagy lökést adott az orosz–ukrán háború, valamint az, hogy Európa szankcionálja, így önként elzárja magától az orosz földgázt. Még nagyjából azonos áron lehetett hozzájutni 2020 nyarán az amerikai gázhoz, de a háború előszele, majd kirobbanása és az, hogy Európa lemondott a kiépített és olcsó orosz gázról, a kereslet és a kínálat klasszikus esete miatt felverte az amerikai LNG árát.
A palagázbányászat földrengéseket idézhet elő
Amerikában sem volt mindig ennyire közkedvelt a palagáz. 2010-ben még Oscar-díjra is jelölték a Gasland című amerikai dokumentumfilmet, amely a palagázbányászat környezetromboló hatását mutatta be. A YouTube-on eredeti nyelven megnézhető. A film egyik ikonikus pillanata az, amikor az ivóvíz földgázzal való telítettsége miatt a csapból folyó vizet egyszerűen meggyújtják.
A repesztéshez szeizmikus aktivitás is társulhat. Ezek általában vagy magához a repesztési eljáráshoz, vagy a használt repesztőfolyadék szennyvízkutakba fecskendezéséhez köthetők. A lakatlan amerikai gázvidékeken ez elhanyagolható probléma, de a magas népsűrűségű Európában már valós veszély.
Metánszivárgás, vízpazarlás- és szennyezés
Üvegházhatású gázok: a metánszivárgást tekintve a földgázzal összehasonlítva a palagáz lábnyoma legalább 20 százalékkal nagyobb, és húszéves távlatban akár több mint kétszer akkora is lehet.
Fokozott vízigény: minden egyes repesztés 17 millió liter vizet igényel. Egy kútnál akár 10-szer is repeszthetnek, ráadásul egy kút 1–1,5 év múlva kimerül. Csupán egyetlen kútnál felhasznált vízmennyiség elegendő lenne 10 ezer európai lakos egyévi vízigényének kielégítésére. Vízszennyezés: a repesztőfolyadék nagy mennyiségben tartalmaz vegyi anyagokat. (Egyetlen repesztésnél többtonnányi mérgező anyagot használnak fel.) Ezt nem is lehet csak úgy kiengedni, tárolni és kezelni kell. De beszennyezheti a talajt és a rétegek közötti vízforrásokat is.
Kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki)