A lett kormányfő az észt és litván kollégájával folytatott megbeszéléseket követően nyilatkozott. A balti országok a szankciós politika leghangosabb támogatói közé tartoznak.

Az észt fővárosban, Tallinnban tartózkodó Karins újságíróknak mondta el, hogy a kereskedők megtalálják a módját annak, hogy legálisan kereskedjenek Törökországgal, Kazahsztánnal vagy Örményországgal, ahonnan aztán Oroszországba kerülhetnek az áruk, ezek az országok ugyanis nem alkalmazzák a szankciókat.

A lett miniszterelnök rámutatott:

a múltbeli adatokhoz képest aránytalanul nagyot nőtt az európai kereskedelem volumene a szóban forgó három országgal.

Karins nem adott több bizonyítékot a szankciók elkerülésére, és az állítólagosan továbbadott áruk körét sem pontosította.

Az általa említett országok egyelőre nem kommentálták a lett kormányfő állítását. Karins szerint két lehetőség van: az egyik, hogy az Európai Unió megpróbálja rábírni a szankciók betartására ezeket az országokat. A másik, hogy olyan jogi környezetet teremt, amely bünteti a szankciók megkerülését.

„Be kell zárni a kiskapukat!” – hangsúlyozta a tisztségviselő. Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint meg kellene fontolni a teljes kereskedelmi tilalmat Oroszország esetében. Bár Törökország elítélte az ukrajnai háborút, és felfegyverzett drónokat küldött Ukrajnának, nem támogatja a nyugati szankciós politikát.

Ankara igyekszik Kijevvel és Moszkvával is jó viszonyt ápolni, és közvetítőként fellépni a konfliktusban.

Törökország az elmúlt hónapokban szorosabbra fűzte kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal, és a török vállalatok igyekeznek átvenni a kivonuló nyugati cégek helyét az orosz piacon.

Az amerikai pénzügyminisztérium szankciós ügyekben illetékes tisztségviselője a héten Törökországba és a Közel-Keletre utazik, hogy figyelmeztesse a térségbeli országokat és vállalkozásokat: elveszíthetik a hozzáférést a G7 piacaihoz, ha az amerikai szankciók hatálya alá tartozó szervezetekkel üzletelnek.