Soylu a csendőr-főkapitányság épületében felszólalva rámutatott, hogy mindez azzal egy időben történik, hogy a turisztikai minisztérium bejelentette: 2022-ben 51,4 millió turista érkezett az országba, 46,3 milliárd dollár idegenforgalmi bevételre tettek szert, 2023-ban pedig 60 millió turistát szeretnének vendégül látni.

A belügyi tárca vezetője egyúttal jelezte: 2023-ban eddig 60 műveletet hajtottak végre az Iszlám Állam elnevezésű dzsihadista terrorszervezet ellen, 95 embert pedig őrizetbe vettek.

Az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége először január 27-én arra kérte a Törökországban tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak távol a forgalmas helyektől.

Január 30-án közzétett figyelmeztetésében már isztambuli helyszíneket is megjelölt lehetséges célpontokként. Az Egyesült Államok bejelentése után számos európai ország hasonló figyelmeztetést adott ki, majd végül több állam – közöttük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – átmenetileg be is zárta isztambuli főkonzulátusát.

A külképviseletek lépésére azt követően került sor, hogy a közelmúltban Svédországban, Hollandiában és Dániában is meggyalázták a muszlimok szent könyvét, a Koránt.

Az NTV török hírtelevízió csütörtök este diplomáciai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a török külügyminisztérium bekérette kilenc ország, úgymint az Egyesült Államok, Hollandia, Svájc, Svédország, az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország ankarai nagykövetét.

A beszámoló szerint a tárca közölte velük, hogy a külképviseletek egyidejű „megmozdulása” nem arányos és diszkrét megközelítés, és csak a terrorszervezetek aljas céljait szolgálja. A minisztérium továbbá hangsúlyozta: Törökországnak az az elvárása a baráti és szövetséges országoktól, hogy együttműködnek a biztonsági szervekkel.

Ezzel párhuzamosan Ömer Celik, a török kormánypárt szóvivője a hivatalos Twitter-fiókján felelőtlennek minősítette az érintett külképviseletek megnyilatkozásait.

Leszögezte: „Törökország biztonságos ország. Biztonsági erőink és hírszerző egységeink dolgoznak.”

November 13-án hatan meghaltak, többtucatnyian pedig megsebesültek azt követően, hogy táskába rejtett pokolgép robbant fel a 16 milliós Isztambul nyüzsgő sétálóutcájában, az Istiklalon, amelynek környékén sok ország képviselete található.

Ankara a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezethez kötötte az akkori merényletet, a PKK ugyanakkor tagadta a terrorcselekmény elkövetését.

Kiemelt képen: Süleyman Soylu török belügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Dzsalal Morcsidi)