„Finnország és Svédország közösen kérték felvételüket, és mindenki érdekét szolgálja, hogy közösen lépjünk is be a NATO-ba” – húzta alá a finn miniszterelnök. Sanna Marin hangsúlyozta: nincs ínyére, hogy Svédországot „problémás diáknak” bélyegzik.

Mint mondta, Finnországhoz hasonlóan Svédország is teljesíti a tagság feltételeit, így bíznak abban, hogy hamarosan valamennyi NATO-tagország ratifikálja a csatlakozási jegyzőkönyveket, és az észak-atlanti szövetség júliusban Vilniusban megrendezésre kerülő csúcstalálkozójára már mindketten teljes jogú tagok lesznek.

„Közösen indultunk el ezen az úton. És közösen is fogunk végigmenni rajta” – emelte ki Ulf Kristersson.

Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét a transzatlanti katonai-politikai szövetség mind a 30 tagállamának jóvá kell hagynia. A két észak-európai ország tavaly különmegállapodást írt alá Törökországgal ennek érdekében.

Ankara a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a többi között terroristának nyilvánított emberek, többnyire kurdok kiadását szabta.

Mindemellett az elmúlt hetekben Svédországban több utcai provokáció – köztük a török elnököt ábrázoló bábu felakasztása és a Korán elégetése – is útjába állt annak, hogy Törökország ratifikálja Svédország csatlakozását.

Recep Tayyip Erdogan török államfő szerdán megismételte azt az álláspontját, hogy beleegyezne Finnország NATO-csatlakozásába, de Svédország nélkül. Az Ilta-Sanomat című finn lapban csütörtökön megjelent felmérés szerint a finn megkérdezettek többsége úgy véli, hogy Helsinkinek nem kell Stockholmra várnia a svéd csatlakozási kérelem ratifikációjának elhúzódása esetében.