Az IMF kedden kiadott jelentése szerint Oroszország idén növekedési pályára állhat. A Világbank szerint jövőre több mint két százalékkal nőhet az orosz gazdaság. A jelentés kapcsán Lánczi Tamás felvetette, hogy ennek fényében érdemes volna elgondolkodni azon, hogy működnek-e a szankciók?

Kapcsolódó tartalom

Fodor Gábor szerint a gazdasági számokon túl Oroszország számára hosszú távon problémát jelent, hogy nemzetközi szinten kizárták a technológiai és kereskedelmi vérkeringésből. Ugyanakkor megerősítette:

az unió vezetőinek kezdeti ígéreteivel ellentétben tudható, hogy az ilyen szankciók közép- és hosszú távon hatásosak.

Réz András viszont máshonnan közelítette meg a kérdést. Az író-filmesztéta szerint meg kell nézni, hogy kinek áll érdekében a háború, illetve kinek hajt hasznot. Kiemelte:

Norvégia 180 milliárd eurós földgáz-kereskedelmi többletre tett szert az EU szankciós politikája miatt, ami elvágta a kontinenst az orosz földgáztól. Réz elmondta, hogy a norvég kormány a nyereségből mindössze másfél milliárd eurót hajlandó Ukrajnának adni, a többit pedig az ország jövőjére fordítják.

A háború felelőseit kutatva a beszélgetés az Egyesült Államokra terelődött, ahol azonban egy, a Pentagon számára készített hatástanulmány is azt hangsúlyozta, hogy hosszú távon Amerikának sem érdeke az ukrajnai háború. Ettől függetlenül viszont az orosz–ukrán konfliktus eredményeként két olyan tényezőt is említett a tanulmány, amelyből az USA profitál.

Európa „leválik” Oroszországról, illetve a katonai konfliktus közelsége miatt Európa újra fegyverkezni kezd, amely hasznot hoz a fegyveriparnak.

Bayer Zsolt a médiában uralkodó háborúpárti hangulatot emelte ki. A publicista aggasztónak nevezte, hogy napról napra jelennek meg tömegével olyan cikkek, amelyekben „elemzők és szakértők” szinte már természetesnek tekintik az atomháború lehetőségét. Bayer szerint legutóbb 1918 környékén, az első világháború végén lehetett ilyen hangulatú címekkel találkozni a sajtóban.

Amerika nyerte az energiaháborút

Lánczi Tamás idézte Victoria Nulandot, az amerikai kormány európai és eurázsiai kapcsolatokért felelős tisztségviselőjét, aki nemrég nyíltan beszélt arról, hogy

a washingtoni kormány nagyon örül annak, hogy az Északi Áramlat gázvezeték már csak egy „fémkupac a tenger fenekén”.

Kapcsolódó tartalom

Ehhez csatlakozva Réz András felidézte, hogy Victoria Nuland beszéde egyértelműsítette a demokraták és a republikánusok egyetértését a kérdésben. Fodor Gábor és Bayer Zsolt viszont inkább azt tartották problémásnak, hogy továbbra sem beszél senki arról, ki a felelős az Északi Áramlat gázvezetékeinek megsemmisüléséért.

Mint arra Fodor rámutatott, az oroszországi gázvezetékek megépítését az Egyesült Államok folyamatosan ellenezte, ami viták sorozatát eredményezte a német és az amerikai kapcsolatokban. A gázvezetékek megsemmisülésével azonban a kérdés eldőlt, amelyet Bayer Zsolt Robert Habeck német gazdasági miniszter szavait idézve nyomatékosított:

„vége azoknak az időknek, amikor a jólétünk az olcsó orosz nyersanyagra és energiahordozókra épült”.

A publicista azonban úgy gondolja, ha az orosz–német gazdasági együttműködés kedvező és eredményes volt, akkor annak nem kellett volna megszűnnie.

Kapcsolódó tartalom

A kontinens energiaellátásának diverzifikálását hangsúlyozó Fodor Gábor viszont úgy látta, hogy Európa túlzottan kiszolgáltatott volt az orosz nyersanyagimportnak. Emlékeztetett, hogy már az 1973-as olajválság is egyértelműsítette, sosem jó egyetlen beszállítónak kiszolgáltatni magunkat. Az orosz energiahordozók kérdésén túllépve viszont azt is kiemelte, hogy Európának és Oroszországnak távlati szinten szükséges lenne együttműködni.

Az ukrán diplomácia kirohanásai

A következő téma Orbán Viktor miniszterelnök egyik kijelentése volt, amelyre az ukrajnai Dnyipro városának polgármestere agresszívan és nyomdafestéket nem tűrő módon reagált. Erre vonatkozóan Bayer Zsolt úgy fogalmazott:

„egy porig bombázott város polgármestereként valószínűleg elment az esze”.

Orbán Viktor kijelentésére pedig, miszerint Oroszország porig rombolja Ukrajnát, hogy egy kormányozhatatlan romhalmaz legyen, megállapította: Ukrajna olyan lett, mint Afganisztán, a senki földje. Bayer Zsolt emlékeztetett, hogy a háború borzalmait látva nem nevezhetők túlzásnak a magyar miniszterelnök szavai.

Fodor Gábor úgy látja, hogy az ukrán politikusok félreértették a miniszterelnök szavait. Mint rámutatott, Orbán Viktor arról beszélt, hogy az oroszok Afganisztánt csinálnak Ukrajnából.

Dnyipro polgármesterének szavai kapcsán Réz András arra emlékeztetett, hogy tudomása szerint létezik olyan szabályozás az Európai Unióban, amely tiltja az ilyen stílusú megnyilvánulásokat.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: 48 perc