Aktuális

Nagy Bernadett bronzérmes a birkózó Eb-n

„Majd megfordul a szél?” Megújulás helyett összeomlott a német villamosenergia-termelés

| Szerző: hirado.hu, Udvardy Zoltán
Csendben elsimították, mert most még megtehetik: január 21-e óta leállt a szél és alig süt a nap Németországban és Nyugat-Európa nagy részén, így a „megújuló” energiaforrások, a szél- és naperőművek helyett a hagyományos erőművek biztosítják a villamosenergia-ellátást. Miből pótolja az atomerőműveit is leépítő Európa a huzamosabb időszakokban mindössze 20 százalékot megtermelő zöldenergia mellett a villamosenergia-szükséglet egyre inkább hiányzó 80 százalékát? – ezt  vizsgálja blogbejegyzéseiben egy német közgazdász.

Az őskorban élhetett így az európai ember: ismét tényező egy Németország méretű és kvalitású állam életében, hogy fúj-e a szél vagy hogy mekkora a napos órák száma. Márpedig

a szél január 21-e óta „kivonult” Németországból,

sőt egész Nyugat-Európából, a nap pedig már korábban elbúcsúzott, ami januárban kevésbé tűnik váratlan körülménynek.

Kapcsolódó tartalom

„Ha meghal a Nap”

Csakhogy a két jelenség együttes hatása – melyet az angol energetikai szakirodalomban dark doldrumnak, a német tanulmányokban dunkelflauténak neveznek – valóságos csapást jelent az energetikai átállás miatt létfontosságú, úgynevezett megújuló energiaforrásokra átállt gazdaságra. A szélenergia és a fotovoltaikus rendszerek ilyenkor az érintett egy régióban egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségű elektromos energiát termelnek, mivel a szélcsend vagy a gyenge szél és a sötétség egyszerre jelentkezik – például a téli hónapokban.

Bár ezt a jelenséget ismerik a szakemberek, a korábbi számítások csak egy-két napra becsülték a többedik alkalommal, legalább egyhetes időtartamban ismétlődő, teljes „dunkelflautét”.

„Ez teljesen érvényteleníti azokat az érveket, hogy ha Németországban leállnak a szélerőművek vagy a többi megújuló forrás, akkor majd Európa többi részéből fogunk energiát vásárolni,

mert nem lehet mindenhol „pangás”. Amint láthatják, bizony lehet!” – figyelmeztet blogján Heiner Flassbeck.

Kapcsolódó tartalom

Hozzáteszi: sűrű hallgatás fedi azt a kérdést, hogy a nap- és szélenergia teljes kiesése, leállása idején honnan szerzett be a német állam napi 70 gigawatt energiát, „amire (legutóbb) Németországban 4-5 napig feltétlenül szükségünk volt, miközben egész Európában szinte semmi áramot nem lehetett megújuló forrásokból előállítani”.

Mindeközben a valóságban…

A közéleti személyiségként is ismert közgazdász, aki 1998 és 1999 között pénzügyminisztériumi államtitkár is volt, többek között az Agora Energiewende adataira hivatkozva rendszeresen közöl elemzéseket, becsléseket arra vonatkozóan, hogy mekkora a „megújuló” energia részaránya a villamosenergia-termelésben, hogy működik ez az energiaforrás, és a fogyasztói igényeket figyelembe véve milyen mértékű pótlásra szorul az így megtermelt villamos energia.

A „megújuló” energiáknak csak az elmúlt fél évben ez a többedik nagyméretű, európai szinten globális kiesése: legutóbb

2022 novemberében és decemberében is volt

– a zöldenergiát már-már vallási hevülettel népszerűsítő média sűrű hallgatása közepette – egy ilyen, akkor több hétig tartó időszak. Ugyanakkor a „villamosenergia-mix kibocsátási tényezője”, tehát a megtermelt energiával járó szennyezőanyag-kibocsátás történelmi csúcsra emelkedett.

Kapcsolódó tartalom

A nap és a szél szeszélyeit pótlandó ugyanis a német energiaipar

csúcsra járatja a hagyományos energiaerőműveket

– derül ki az Agora Energiewende és más felmérések adataiból.

A hiányzó 85 GW

Flassbeck, aki Oskar Lafontaine volt pénzügyminiszternek is tanácsadója volt az európai monetáris rendszer reformjával kapcsolatban, korábban – az Olaf Scholz vezette koalíció győzelmét követően – már jelezte: a közlekedésilámpa-koalíció nyilvánvalóan új életet akar lehelni a megrekedt energetikai átállásba. Csakhogy mi értelme van egy olyan rendszer bővítésének, amely az időjárás miatt bármikor leállhat, összeomolhat? – tett föl a kérdést már a német kormánykoalíció megalakulásakor a közgazdász.

A nap- és szélerőművek lobbistái éppen ezekre a kiesésekre hivatkozva szorgalmazzák, hogy a megújuló energiaforrások szélesebb elterjedését, akár erővel is, siettetni kell.

De mit fog ez eredményezni? – veti fel a kérdést arra Flassbeck , aki Agora-Energiewende szimulációját is bemutatta blogján. Az intézet itt húsz évre előre kiszámította, hogy a megújuló energiaforrások bővítésének különböző szintjei mellett, ám a maihoz hasonló időjárási feltételekkel mennyi „kiegészítésre” szorulna a villamosenergia-ipar – tehát a szél leállása s ugyanakkor borús időjárás esetén.

A számítások szerint

68 százalékos megújuló részarány mellett még 85 GW (gigawatt) maradék terhelést kéne biztosítani.

Egy másik szimuláció pedig kimutatta, hogy a 80 százalékos „megújuló” arány is ugyanezt a hiányhelyzetet produkálná, körülbelül ugyanakkora lenne a hiányzó terhelés.

Az Alpokba pumpált Földközi-tenger

Vegyünk akár 80 gigawattot: ezt a mennyiséget nem lehet sehonnan importálni, különösen, ha a többi ország követi a német példát, és szintén bővíti a megújuló energiát. Észak-Európában gyakran egy időben vannak sötét időszakok, ami azt jelenti, hogy az ellátási hiányok mindenhol hatalmasak – figyelmeztet Flassbeck.

Nincs olyan tároló létesítmény sem, amely több órán keresztül 80 gigawattot tudna biztosítani. Bajorország

hét darab szivattyús tárolóerőműve összesen mintegy 550 megawatt, azaz valamivel több mint fél gigawatt kapacitással rendelkezik.

A fél Földközi-tengert az Alpokba kéne szivattyúzni ahhoz, hogy a visszaáramlással ilyen mennyiségű energiát termelhessünk – érzékelteti a közgazdász a pótlásra szoruló energia mértékét.

Homokba dugja a fejét Európa

„Hihetetlen, hogy ezeket a tényeket és előrejelzéseket nem vitatják meg szélesebb körben. A német autóipar például már csak elektromos autókat reklámoz. Gyönyörű fiatalok hajtanak át örömtől sugárzóan, és töltik autóikat a számtalan töltőállomáson.

De senki sem kérdezi, honnan jön az áram!

És amikor egy energiaszolgáltató képviselője váratlanul egyenesen beszél, az gyorsan elvész az energiafordulatról szóló éljenzések széles áradatában” – írja Flassbeck.

Mivel Németországnak 2040-ben sokkal több villamos energiára lesz szüksége, mint ma, nevezetesen mintegy 100 gigawattra, a villamosenergia-ellátásban például 2040. november 16-án sokkal nagyobb lesz a szakadék, mint ma. Az akkor hiányozó 80-85 gigawatt körülbelül azt a teljesítményt jelenti, amelyet 40 nagy atomerőmű tudna biztosítani, ha létezne – így Flassbeck, aki több bejegyzésében is kitér a németországi atomerőművek folyamatos leállítására, bezárására.

Nyugat-Európa, különösen Németország, egyelőre csak abban bízhat, hogy – mint annak idején ezt Szűcs Judith is megénekelte – „majd megfordul a szél”.

Flassbeck az energiahelyzetről ezt írja: nyilván senki sem tudja, ki viseli majd a hatalmas maradék terhet, tehát a megújulók termelése és a fogyasztói igények közötti, hatalmas hiátust, amikor már nem lesz atomerőmű, és bezárják a széntüzelésű erőműveket. De még csak nem is próbálnak erre a kérdésre valamilyen választ adni – „és ez az igazi botrány!”

Franciaország: megjön a tél is?

Bár Emmanuel Macron elnök szeret új atomreaktorok építéséről fantáziálni, az EDF legoptimistább és nem túl hiteles menetrendjei szerint is legkorábban 2035 és 2039 között válik lehetővé, hogy a megtermelt, Franciaországban is az igények csak egy kis részét kielégítő zöldenergia-termelés és a valós szükségletek közötti, hatalmas teljesítménykülönbség legalább egy részét kompenzálják – mutat rá Flassbeck, aki bejegyzéseiben többször is kitér Németország energetikai környezetére, így Franciaország helyzetére is.

Kapcsolódó tartalom

A teljesítménykülönbségnek tehát csak egy kis részét pótolhatja, ha a franciaországi erőműépítési program felgyorsítása valóban sikerül – jelenti ki Flassbeck, hozzátéve: ez is erősen megkérdőjelezhető. Így nem csoda, hogy az EDF villamosenergia-óriás

az atomerőművek élettartamának 80 évre való meghosszabbítását fontolgatja.

Csak idő kérdése, hogy mikor lesz ismét olyan hideg, mint 2012-ben. Egy újabb hideg tél esetén a franciaországi energiafogyasztás ismét robbanásszerűen 100 GW fölé emelkedhet, miközben a francia háztartások egyharmada még mindig a szomszéd országokból megvásárolt árammal fűt.

Az elhasználódott atomreaktorok valamivel 43 GW alatt termelnek, miközben a szomszédos országokból érkező villamosenergia-import már a 8 GW fölé emelkedik. Ez az oka annak, hogy az RTE hálózatüzemeltető már teljes régiók áramellátásának úgynevezett tervezett leállásait tervezi – idézi fel Flassbeck a Franciaországban nemrég komoly riadalmat keltő bejelentést.

Kiemelt kép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: N: Sina Schuldt/dpa, Sina Schuldt/picture alliance via Getty Images)

Ajánljuk még