Aktuális

Nagy Bernadett bronzérmes a birkózó Eb-n

Kevesebben sztrájkolnak, de többen tüntetnek a nyugdíjreform elleni második tiltakozónapon Franciaországban

Franciaországban a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen a szakszervezetek által meghirdetett második országos tiltakozónapon valamivel kevesebben sztrájkoltak kedden, mint a január 19-i első megmozduláskor, de az összesítések szerint többen vettek részt a tiltakozó felvonulásokon.

A belügyminisztérium összesítése szerint országszerte 1,27 millióan tiltakoztak, a CGT szakszervezet 2,8 millió résztvevőről közölt adatokat. Mindkét szám magasabb, mint január 19-én, amikor a hatóságok 1,1 millió tüntetőt, a szakszervezetek 2 millió tiltakozót számoltak össze.

Társadalmi reform ellen 1995 óta nem tüntettek ilyen sokan a francia utcákon. A munkabeszüntetés elsősorban a közszférát érintette, mindenekelőtt a közlekedést, az oktatást és az energiaszektort.

A munkabeszüntetés elsősorban a közszférát érinti, mindenekelőtt a közlekedést, az oktatást és az energiaszektort.

Az állami vasúttársaság, az SNCF tájékoztatása szerint kedden a vonatoknak átlagosan alig 20 százaléka, a szuperexpresszeknek (TGV) 25-30 százaléka közlekedett. A szakszervezetek összesítése szerint az SNCF dolgozóinak 36,5 százaléka tartott munkabeszüntetést, míg januárt 19-én 46,3 százalékuk sztrájkolt. A vasúttársaság igazgatósága nem kívánta megerősíteni az adatokat.

Kapcsolódó tartalom

A repülőtereken a légiirányítók sztrájkja jelentős késéseket és fennakadásokat eredményezett, a párizsi Orly repülőtéren a járatok ötödét törölték, a párizsi tömegközlekedésben a járművek csak a reggeli és a délutáni csúcsforgalmi időkben közlekednek, de akkor is csak ritkítva.

A TotalEnergies energiaórás olajfinomítóiban 75-100 százalékos a részvétel a munkabeszüntetésben,

míg az EDF áramszolgáltató szerint keddre virradó éjjel csaknem három nukleáris reaktornak megfelelő teljesítménnyel csökkent a villamosenergia-termelés az országban, de ez a szakszervezetek szerint „semmilyen hatással” nincs a fogyasztókra.

Az oktatási tárca szerint az általános iskolákban a tanárok 26,65, a középiskolákban 25,22 százaléka nem tartotta meg az óráit, míg január 19-én az általános iskolákban 42, a középiskolákban 35 százalékos volt a részvétel a sztrájkban.

A pedagógus-szakszervezetek szerint viszont a tanárok 55 százaléka tart munkabeszüntetést kedden. Január 19-én a közszférában dolgozó 2,5 millió munkavállaló 28 százaléka vett részt a tiltakozó megmozdulásban.

Belügyi források a 240 városban tervezett felvonulásokon 1,2 millió tiltakozóra számítanak, ebből 100 ezerre Párizsban. A rendőrség 11 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított a felvonulók biztonságának szavatolására, a fővárosban – ahol délután indul a legnagyobb menet – 4 ezer rendfenntartó lesz az utcákon.

Laurent Berger, a CFEDT szakszervezet főtitkára szerint a vidéki városokban délelőtt rendezett felvonulásokon többen voltak, mint január 19-én, amikor a rendőrség szerint 1,1 millióan, a szervezők szerint 2 millióan vonultak utcára.

„Mindenhonnan az országból nagyon magas számok érkeznek, legalább akkorák, sőt jobbak, mint január 19-én”

– mondta a szakszervezeti vezető. „Mostantól elvárjuk, hogy a kormány mondjon le a nyugdíjkorhatár 64 évre emeléséről, és végre üljön le a tárgyalóasztalhoz, mert a franciák tömegesen utasítják el a reformot. Ezt meg kell hallani” – tette hozzá.

Philippe Martinez, a radikálisabb CGT szakszervezet vezetője úgy fogalmazott, hogy „amennyiben a kormány és a köztársasági elnök továbbra is megvető hangon szól a megmozdulásokról, a gördülő sztrájk kérdése is felmerül”.

A törvénytervezetet – amelynek legfőbb intézkedése a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelése, valamint a teljes összegű nyugdíjhoz szükséges szolgálati évek fokozatos meghosszabbításának felgyorsítása – hétfőn kezdte el megvitatni a nemzetgyűlés szociális bizottsága. A javaslat – amelyhez az ellenzék 7 ezer módosítót nyújtott be, ebből 6 ezret a baloldal – a plenáris ülés elé február 6-án kerül vitára.

A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig,

utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, és valamennyit jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.

A nyugdíjreformot Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígérte 2017-ben, majd a második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután a törvénytervezet elfogadásához nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.

Kiemelt képünk: MTI/EPA

Ajánljuk még