Az európai energiaválság megváltoztatta a németországi közvéleményt az atomenergiáról, annak ellenére, hogy a német Zöld Párt és a szociáldemokraták már régóta támogatják az attól való eltávolodást. Ettől függetlenül az atomenergiát továbbra is előnyösebb energiaforrásnak tekintik, mint a szénhez való visszatérést – számolt be a Portfolio.hu.

Németországban jelenleg három atomreaktor működik, amelyek az ország áramellátásának közel 6 százalékát termelik, ami messze elmarad az 1990-es évektől, amikor 19 atomerőmű termelte az ország áramellátásának mintegy harmadát.

Kapcsolódó tartalom

A jelenlegi helyzet kialakulása 1998-ra vezethető vissza, amikor a Zöldek és a szociáldemokraták alkotta új balközép kormány elkezdte követelni, hogy az ország álljon el az atomenergiától, ami a Zöldek régi célkitűzése volt. Németországban az utolsó új atomerőművek 2002-ben épültek, és ezt követően tervbe vették, hogy a következő évtizedekben fokozatosan kivonják az összes meglévő atomerőművet a termelésből.

2010-ben azonban ismét fordult a kocka, miután a liberális Szabad Demokrata Párt és a konzervatív kereszténydemokraták koalíciója hatalomra került, és 14 évvel meghosszabbította az atomenergia használatát Németországban. Egy évvel később a japán Fukusima atomerőműben történt robbanások elrontották a közvélemény atomenergiával kapcsolatos hangulatát, Berlin ezután visszatért az eredeti tervhez, amely szerint 2022 végére le kell állítani az atomerőműveket.

Alternatív lehetőségek

Az ukrajnai háború az egész kontinensen az energiabiztonság újragondolására kényszeríti az országokat. Németország és Oroszország a háború előtt jelentős energiapartnerek voltak, utóbbi biztosította az ország számára a kőolaj és a földgáz nagy részét. Most Európa és Németország alternatív ellátási lehetőségek után kutat. Németország most újragondolja atomerőművek leállításának stratégiáját, és a közvélemény is támogatja ezt.

„A jövőben több elektromos energiára lesz szükségünk. Ez tény. És 6 százalékot nagyon lehet hiányolni, ha nincs semmi új a helyettesítésére. Elveszítenénk 6 százalékot, amikor valójában több energiára lesz szükségünk”

– mondta Olaf Scholz német kancellár a Deutsche Welle-nek.

A fukusimai katasztrófa után a lakosság többsége a nukleáris energia kivezetése mellett volt; most viszont több mint 80 százalék támogatja a meglévő németországi atomreaktorok élettartamának meghosszabbítását. Az atomenergiát előnyösebb energiaforrásnak tartják, mint a szénégetéshez való visszatérést. A hollandiai székhelyű WISE atomenergia-ellenes csoport szerint az atomerőművek kilowattóránként 117 gramm CO2-kibocsátást okoznak, ami jóval alacsonyabb a lignitégetéshez képest, amely kilowattóránként több mint 1000 gramm CO2-t bocsát ki.

Újraindítják a szénerőműveket

Az Observer Research Foundation jelentése szerint az energiaellátási zavarok még magasabbra emelték az LNG (cseppfolyósított földgáz) árát, így Európa nagy részén a szén maradt az egyetlen lehetőség a szállítható és megfizethető energia előállítására, beleértve Nyugat-Európa és Észak-Amerika piacait is, ahol a szén fokozatos kivonására irányuló kifejezett politikát folytatnak.

A Washington Post szerint Németországban megkezdődött a 10 évvel ezelőtt bezárt szénbányák és erőművek helyreállítása.

A németországi széntüzelésű erőművek télen várhatóan havonta legalább 100 000 tonna szenet fognak elégetni. Ez nagy fordulat, mivel Németország célja az volt, hogy 2038-ig fokozatosan kivonja a szénből származó villamos energiát.

Más európai országok, például Ausztria, Lengyelország, Hollandia és Görögország is megkezdték a szénerőművek újraindítását.

170 százalékos áremelkedés

Eközben Kína szénimportja ugrásszerűen megnőtt, mivel az energiatermelők a nyári villamosenergia-igény csúcsidőszakának kielégítése érdekében növelték a beszerzéseket. Mindez a globális szénfogyasztás ugrásszerű növekedéséhez vezetett, amely az elmúlt évtizedben nem látott szintet érhet el, bár a növekedésnek lesz egy határa, figyelembe véve, hogy az új szénerőművekbe történő beruházások megtorpantak. Ez azonban csak szűkebbé teszi a szénpiacot, ami az energiahordozó árának emelkedésével jár együtt. A termikus szén piacán, amely az áramtermelésre használt fajta, 2021 vége óta 170 százalékos áremelkedést tapasztalható – ennek az emelkedésnek a nagy része az ukrajnai orosz inváziót követően következett be – írja a Portfolio.hu.

Kiemelt kép: Kerpen-Manheim, 2020. január 16.2018. augusztus 27-i kép egy vedersoros kotró munkagéprõl a németországi Kerpen-Manheim külszíni barnaszénbányájában. MTI/EPA/Sascha Steinbach