Még meg sem érkeztek a Németország által megígért Leopardok és az amerikai Abrams M1-ek, amelyekért a kijevi hadvezetés hónapok óta lobbizott, az ukrán vezetés már nagy hatótávolságú rakétákat és harci repülőket vár nyugati szövetségeseitől.
A háború kitörésétől kezdve már megszokhattuk, a katonai segélyek terén mindig ugyanaz a forgatókönyv: Ukrajna a NATO katonai támogatását kéri, megkapja, majd ismért kéri. Legyen szó fegyverekről, légvédelmi eszközökről, vagy – éppen most – nehéz tankokról.
Kapcsolódó tartalom
„Nem akartak nehéztüzérséget adni nekünk, aztán mégis adtak. Nem akartak HIMARS-rendszereket adni, aztán mégis adtak. Nem akartak tankokat adni, most meg tankokat adnak. A nukleáris fegyvereken kívül nincs már semmi, amit meg ne kapnánk” – fogalmazott Jurij Szak, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter tanácsadója.
Eközben már tizenkettőre emelkedett azon országok száma, amely tankokat ajánlott Ukrajnának: Németország és az Egyesült Államok után – többek közt – Lengyelország, Spanyolország Finnország, Kanada, Norvégia és Hollandia is csatlakozott a harkocsi küldő országok sorához.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megköszönte a nyugati ígéreteket, de arra figyelmeztetett, hogy az idő az egyik legnagyobb tényező. „Kulcsfontosságú most a gyorsaság és a mennyiség. A katonáink kiképzése és a tankok leszállítása időt vesz igénybe” – hangsúlyozta, és hozzátette: a tankok után most nagy hatótávolságú rakétákat és harci repülőket vár nyugati szövetségeseitől.
Kapcsolódó tartalom
A fegyszerszállítások kérdése felmerült Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában is.
A németek először azt mondták, hogy sisakokat hajlandóak adni, mert ők nem akarnak élet kioltására alkalmas eszközöket küldeni. Ehhez képest most harckocsiknál tartunk és vadászrepülőkről beszélünk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.