„Nemzetünk gazdaságának és társadalmának fenntarthatóságára és befogadó jellegére gondolva a gyermeknevelés támogatását a legfontosabb irányelvünknek tekintjük” – fogalmazott Kisida Fumio japán miniszterelnök, aki kiemelte, szeretné, ha a kormány megduplázná a gyermeknevelési programokra fordított kiadásait, továbbá egy új kormányzati ügynökség létrehozását is felvetette, amely áprilistól erre a területre összepontosítana.
Kisida Fumio japán miniszterelnök beszédet mond a japán parlamentben, Tokióban, Japánban, 2023. január 23-án. EPA/Franck RobichonJapánban a születési ráta az egyik legalacsonyabb a világon, azonban az országban élő polgárok rendelkeznek az egyik legmagasabb várható élettartammal. A kormányzati adatok szerint 2020-ban szinte minden 1500 emberből egy elérte a 100 éves, vagy pedig még annál is magasabb kort.
Ezek a tendenciák növekvő demográfiai válsághoz vezettek, a társadalom ugyanis gyorsan öregszik, a munkaerő csökken, továbbá nincs elég fiatal, aki betöltse a stagnáló gazdaságban keletkező űrt
– hangsúlyozta a CNN hírcsatorna.
Kapcsolódó tartalom
A szakértők több tényezőre is rámutattak, amelyek befolyással lehetnek a születések számának visszaesésére
Az országban ugyanis magasak a megélhetési költségek, továbbá az élettér – szigetország lévén – szintén behatárolja az ott lakók lehetőségeit. A hírcsatorna további okként a gyermekgondozási támogatás hiányát is megemlítette, amely különösen a városokban nehezíti meg a gyermeknevelést, így egyre kevesebb pár alapít családot. A városi párok emellett gyakran távol vannak rokonaiktól, akik támogatást nyújthatnának számukra.
A házassággal és a gyermekvállalással kapcsolatos hozzáállás változása már az elmúlt években megfigyelhető volt Japánban, a koronavírus-járvány idején ugyanis egyre több pár halogatta a döntést.
A kormány az elmúlt évtizedekben különböző kezdeményezéseket indított a népességnövekedés ösztönzése érdekében. Többek között új irányelveket dolgoztak ki a gyermekgondozási szolgáltatások fokozására, valamint a gyermekes családok lakhatási lehetőségeinek javítására. Egyes vidéki városokban az ott élő párok gyermekvállalás esetén anyagi jellegű támogatásban részesülhetnek.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Kimonót viselő japán nők a nagykorúsági nap alkalmából rendezett ünnepségen a tokiói Tosimaen vidámparkban 2020. január 13-án. Bár Japánban a lányok 16, a fiúk 18 éves koruktól házasságot köthetnek, nagykorúvá csak a 20. életévük betöltésekor válnak. (Fotó: MTI/EPA/Christopher Jue)