Fontos

Megvan, mikor lesz Orbán Viktor évértékelője

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Még a németek szerint is a németek a felelősek az energiaválságért

Mérete és politikai súlya miatt, Németország nagyobb hatást gyakorol Európa energiapolitikájára, mint más tagállamok. A Századvég kutatásának eredményei alapján az európai polgárok 89 százaléka felelősnek gondolja az elhibázott német energiapolitikát az európai energiakrízis kialakulásáért és a válaszadók fele nagy szerepet tulajdonít Németországnak – áll a Századvég legújabb elemzésében.

Az európai energiaválság kirobbanása óta egyre több kritika éri Németország energiapolitikai törekvéseit. A működőképes német atomerőművek bezárása súlyosbította a kapacitáshiányt az Európai Unió árampiacán. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték engedélyeztetésének akadályozása kereskedelmi konfliktust okozott az Európai Unió és Oroszország között, ami miatt az orosz fél már a háborút megelőzően is csökkentette az EU-ba leszállított földgáz mennyiségét. A háború kirobbanását követően pedig Oroszország azután kezdte el korlátozni szállításait az Északi Áramlat-1 vezetéken, hogy Németország államosította az orosz Gazprom tulajdonában álló gáztárolókat, valamint bejelentette, hogy két éven belül teljesen megszakítja a gázkereskedelmet Oroszországgal.

A Századvég Európa Projekt-kutatásának keretében arról kérdezte az európai polgárokat, hogy egyetértenek-e a Németországgal szemben megfogalmazott kritikákkal, azaz felelősnek tartják-e a német energiapolitikát a kialakult energiaválságért.

Tízből kilenc német polgár felelősnek tartja országának energiapolitikáját a válságért

Az európai polgárok elsöprő többsége (89 százaléka) szerint az elhibázott német energiapolitika felelős az európai energiaválság kialakulásáért, és csaknem fele (48 százaléka) nagy szerepet tulajdonít Németországnak. Meglepő, hogy a leginkább kritikus Finnország, Csehország és Szlovénia után Németországban a legmagasabb azoknak az aránya, akik szerint a német törekvéseknek nagy szerepe volt a válságban. A kritikusan vélekedők magas arányára magyarázatot jelenthet, hogy a finn, a cseh és a szlovén polgárok körében – uniós összevetésben – egyaránt kiemelkedő az atomenergia támogatottsága, ráadásul utóbbi kettőben a polgárok nagy aránya szankciókritikus álláspontot képvisel. Németországban vélhetően a rezsiköltségek drasztikus növekedése megemelte a lakosság általános elégedetlenségét a kormány intézkedéseivel szemben. Az energiapolitikai sarokpontokról alkotott véleménykülönbségek miatt a magyar válaszadók szintén kritikusak a német törekvésekkel szemben: 52 százalékuk nagy szerepet tulajdonít Németországnak az energiaválság kialakulásában.

(forrás: Századvég)

Azoknak az aránya, akik nem tartják a német energiapolitikát felelősnek a helyzetért Luxemburgban (20 százalék), Bulgáriában (18 százalék) és Hollandiában (17 százalék) a legmagasabb. Luxemburg és Hollandia esetében az eredményekre magyarázatot jelenthet, hogy mindkét ország nagymennyiségű energiát importál Németországból. A bolgár eredmények meglepőek, mert Bulgária nem áll szoros kereskedelmi kapcsolatban Németországgal az energiaszállítások terén, ráadásul az országban mind a szankciókritikusok, mind az atomenergiát támogatók aránya magas.

A Századvég legújabb, Németország energiapolitikája még a németek szerint is felelős Európa energiaválságáért című elemzése elérhető a Századvég weboldalán.

Ajánljuk még