Az új kormányra a 42 tagú parlament 23 képviselője szavazott igennel, míg 19-en ellene voksoltak. A miniszterelnök a horvát nemzetiségű Borjana Kristo lett. A kormánytagok a Független Szociáldemokraták Pártjából (SNSD), a Bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösségből (HDZ BiH), valamint az úgynevezett Hármak koalíciójából kerültek ki.

Borjana Kristo miniszterelnök-jelöltté választásakor a parlamentben arról beszélt, hogy a jövőben kiemelten fogja kezelni az európai uniós csatlakozáshoz szükséges gazdasági és politikai reformokat, és a NATO-csatlakozás fontosságát is kiemelte. Utóbbiról elmondta:

ez a kérdés nem csupán védelmi, hanem politikai természetű is, és teljes egyetértésre van szükség hozzá.

Bosznia-Hercegovina már 2003-ban jelezte csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz, de az ország eltérő etnikai hátterű vezetőinek azóta sem sikerült minden vitás kérdésben egyezségre jutniuk, és a Brüsszel által elvárt reformokkal is késlekednek. Mindazonáltal az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács decemberben megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának.

A 60 éves Borjana Kristo a legnagyobb boszniai horvát párt, HDZ BiH alelnöke, korábban az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részének, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak az elnöke volt.

Az októberi választáson a háromtagú államelnökség horvát bársonyszékéért is indult, ám a versenyben megelőzte őt Zeljko Komsic.

Bosznia-Hercegovinában október 2-án tartottak általános választásokat. Noha a korábbi években nagyon hosszú időt vett igénybe a kormányalakítás, illetve a koalíciós tárgyalássorozat, ezúttal – az európai uniós elvárásokkal összhangban – három hónap alatt megalakulhatott az új kabinet.