A szabálymódosítások értelmében az Azov ezred tagjai immár létrehozhatnak felhasználói fiókot a Facebook- és az Instagram-oldalakon, emellett pedig közzétehetnek anélkül tartalmat, hogy tartaniuk kellene attól, hogy azt eltávolítják – amennyiben az nem sérti a vállalat tartalmi szabályait. A lépés azt is lehetővé teszi, hogy a felhasználók támogassák a csoport munkáját.

A Meta felügyeleti testülete, amely felügyeli a vállalat tartalommoderációs döntéseit, a változást azzal indokolta, hogy

a Meta túl messzire ment a tekintélyelvű kormányokat és vezetőket kritizáló tartalmak elnyomása terén.

Az Azov ezred Ukrajna egyik legerősebb katonai egységei közé tartozik, és kulcsfontosságú helyszíneken vetették be őket, például Mariupolban vagy Kijev közelében.

A csoportnak a szélsőjobboldali ideológiához való kötődése azonban aggodalmakat keltett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a „különleges katonai hadművelet” céljai között az ország nácítlanítását említette, többek között az Azov ezredre utalt.

A Meta állítása szerinte azonban az Azov ezred most már elkülönül a szélsőjobboldali mozgalomtól. Megjegyezték, az ukrán kormány formális parancsnoksággal és ellenőrzéssel rendelkezik az egység felett. A vállalat közleményében azt is tudatta, a nemzeti hadtest és alapítója, Andrij Bileckij továbbra is szerepelnek a veszélyes személyek és szervezetek listáján.

„A gyűlöletbeszéd, a gyűlöletszimbólumok, az erőszakra való felhívások és minden más olyan tartalom, amely sérti a közösségi normáinkat, továbbra is tiltott, és ha ilyen tartalmakat találunk, eltávolítjuk azokat” – közölte a vállalat.

Mihajlo Fedorov, Ukrajna digitális átalakulásért felelős minisztere méltatta a Meta döntését.

Kiemelve a vállalat globális ügyekért felelős elnökét, Nick Cleggt, aki nem mellesleg a korábbi brit miniszterelnök-helyettes. „Ez sokat jelent minden ukrán számára. Az új szemlélet fokozatosan életbe lép” – tette közzé közösségi média oldalán a miniszter, és hozzátette: „nagyban hozzájárult Nick Clegg és csapata a háborúról szóló tartalmak megosztásához”.

Tavaly nyáron Fedorov levelet írt Cleggnek, amelyben arról panaszkodott, hogy a Meta automatikus tartalommoderációs rendszereket használ, amelyek igazságtalanul akadályozzák az ukrán médiaszervezeteket abban, hogy pontos információkat osszanak meg a háborúról, miközben az orosz propaganda egyre jobban terjed az interneten. A háború korai szakaszában Federov nyomást gyakorolt az Apple-re, a Facebookra és más vállalatokra is, hogy építsenek „digitális blokádot” Oroszország ellen.

Az Azovra vonatkozó döntés nem az egyetlen közelmúltbeli változás a vállalat szabályaiban.

A hónap elején a felügyeleti testület bejelentette, hogy hatályon kívül helyezték a Meta azon tiltó döntését, amely az iráni kormány nőkkel szembeni bánásmódja ellen tiltakozott, beleértve Irán szigorú, kötelező hidzsábra vonatkozó törvényeit – számolt be róla a The Washington Post.

A Facebook eltávolította a bejegyzést, arra hivatkozva, hogy az erőszakra szólított fel, bár később a hírértékű tartalmakra vonatkozó kivétel alapján visszaállította, miután a felügyeleti testület beleegyezett a fellebbezés meghallgatásába.

Kiemelt kép forrása: EPA/Roman Pilipey