Aktuális

A szerencsétlenségben 14-en sérültek meg: fa dőlt egy hullámvasútra

A palaolaj-forradalom és az orosz–ukrán háború a globális energiapolitikai hierarchia csúcsára repítette Amerikát

| Szerző: hirado.hu
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője Facebook-oldalán közzétett legfrissebb videójában úgy fogalmazott, hogy a palaolaj-forradalom és az orosz–ukrán háború a globális energiapolitikai hierarchia csúcsára repítette Amerikát. A szakértő kiemelte, a pozíció megtartásához a kitermelés fokozására lenne szükség, amire Joe Biden amerikai elnök egyelőre korlátozottan tudja rávenni az amerikai energiavállalatokat. De vajon miért óvatosak a cégek, és mihez kezdhet a kialakult helyzettel Európa?

 

Barack Obama volt amerikai elnök korábbi energiapolitikai főtanácsadója szerint a közelmúltban lezajlott energiapiaci folyamatok a geopolitikai tabella élére repítették az Amerikai Egyesült Államokat. Az USA olajexportjának drasztikus növekedését a papaolaj-forradalom tette lehetővé.

Az elmúlt tíz évben az amerikai befektetők elképesztő mennyiségű pénzt öntöttek a technológiába, de a háború kirobbanásáig kérdéses volt, hogy a beruházások megtérülnek-e.

A repesztéses olajkitermelés drágább a hagyományos megoldásoknál, ezért a 2014-es olajáresés, valamint a koronavírus-járvány számos palaolaj-vállalatot csődbe juttatott.

Kapcsolódó tartalom

Nagy geopolitikai lehetőség, hogy az USA meghatározó exportőrré vált

A szakértő szerint a háborúval a helyzet gyökeresen megváltozott. A nyugati szankciók piacot nyitottak az amerikai cégek előtt, amit más nagy kitermelők csak korlátozottan töltenek be. Az, hogy az USA meghatározó exportőrré vált, nagy geopolitikai lehetőség.

A hiány az európai piacon várhatóan tovább növekszik majd, és Joe Biden szeretné, ha annak lehető legnagyobb részét az USA fedné le, és ezzel még inkább magához láncolná az öreg kontinenst.

Az amerikai elnök ezért – korábbi környezetvédelmi aggályait felrúgva – mindent megtesz, hogy rávegye vállalatait a kitermelés fokozására. A korábbi nehézségeket túlélő cégek azonban egyelőre óvatosak és a bevételeiket inkább a befektetők kifizetéseire fordítják.

A technológia költségei az elmúlt években megemelkedtek és a palaolaj-kitermelők tisztában vannak vele, hogy az európai pozíciójukat a szankcióknak köszönhetik, a keleti piacokon pedig – a magasabb költségek miatt – továbbra sem rúghatnak labdába.

Ha az Európai Unió úgy dönt, hogy a sarkára áll, és változtat szankciós politikáján, vagy az OPEC olajkartell elkezdi fokozni a hagyományos kitermelését, az árak le fognak esni, és a palaolaj-beruházások könnyedén újra veszteségessé válhatnak

– mutatott rá Hortay Olivér.

Európa szempontjából a helyzet nem túl biztató

A globális kereskedelmi láncok kettészakadása és az orosz energiaszállítások hirtelen elvágása amerikai függésbe kormányozta az Európai Uniót. Az új kiszolgáltatottságnak pedig új költségei lesznek – hangsúlyozta a szakértő.

Ha Bidennek nem sikerül rávennie a vállalatait a bővítésre, Európa tartósan alacsony energiakínálattal és magas árakkal szembesülhet.

Ha viszont az amerikai vállalatok beadják a derekukat és növelik a kapacitásaikat, el fogják várni a képviselőiktől, hogy geopolitikai eszközökkel fenntartsák piaci pozíciójukat, ami pedig további konfliktusokhoz és ugyanúgy magas árakhoz vezet majd.

Európának egyik forgatókönyv sem kedvez, mivel a globális kereskedelmi konfliktus fokozódása nem használ a kontinensnek. Az uniós vezetőknek arra kell törekedniük, hogy minden nagy energiatermelővel elfogadható kapcsolatot ápoljanak, mert enélkül az EU vásárlóként nem lesz képes érvényesíteni érdekeit – tette hozzá Hortay Olivér.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: Hortay Olivér (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Ajánljuk még