„Tudomásul vettük a magyarországi konzultáció eredményét és a nagyon alacsony részvételt is” – így reagált az Európai Bizottság külügyi szóvivője még hétfőn a brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultációra. Peter Stano arról beszélt: a csaknem 1,4 millió válasz szerinte nem elég ahhoz, hogy figyelembe vegyék őket, majd megismételte, a szankciók igenis működnek.
Vagyis Brüsszel szerint ha az általuk kitalált és erőltetett szankciókról van szó, akkor 1,4 millió ember véleménye nem számít. Pedig az unió az elmúlt években nem volt mindig ilyen kritikus, főleg, ha a saját konzultációiról volt szó.
Kapcsolódó tartalom
Az európai számvevőszék tavaly összesítette az Európai Bizottság eddigi 26 konzultációjának eredményét. Ezek némelyike megdöbbentő részvétellel zajlott. A kimutatás szerint volt olyan, amelyre három válasz érkezett. Vagyis a 396 millió európai választóból összesen három ember méltatta válaszra Brüsszelt.
Az érdektelenség általánosságban jellemző a brüsszeli konzultációkra.
Az Európai Bizottság kilenc olyan felmérést készített, amelyekre kevesebb, mint százan válaszoltak. Ezt a kilenc kérdőívet összesen 296-an töltötték ki a 396 millió jogosultból. És
a többi konzultációnál már azt is sikerként könyvelték el Brüsszelben, ha a részvétel elérte a néhány ezret.
A testület még 2021 végén Az ifjúság európai éve kapcsán tartott online felmérés eredményét is büszkén mutatta be, arról írtak, hogy Európa minden szegletéből és azon túlról is érkeztek válaszok. Pedig összesen alig 4700-an töltötték ki a kérdőívet, miközben több mint 60 millió európai fiatal lett volna jogosult rá.
Kapcsolódó tartalom
Brüsszel legsikeresebb konzultációja 2018-ban az óraátállításról szólt, amit összesen 4,6 millió ember töltött ki a tagállamokból. Ez a jogosultak alig több mint egy százalékát jelenti, és a válaszok döntő része itt is egyetlen országból, Németországból érkezett.
A közlekedéspolitikáért felelős európai biztos ennek ellenére akkor azt közölte: „Európai polgárok milliói adtak hangot véleményüknek. Üzenetük egyértelmű: 84 százalékuk nem kívánja többé átállítani az órát. Ennek megfelelően fogunk cselekedni”.
Bár az ügyben azóta sem történt semmi, az óraátállítás kapcsán
az alig több mint egyszázalékos részvételt nagy sikerként tálalta Brüsszel. Azt viszont keveslik, amikor Magyarországon arányaiban nagyjából 16-szor annyian mondták el a lesújtó véleményüket az Európát veszélyeztető szankciókról.
Brüsszel azért nem hajlandó komolyan venni és igyekszik kicsinyíteni a nemzeti konzultáció eredményét, mert a bürokraták attól tartanak, hogy annak hatására más országokban is megkérdezik az embereket, az európai gazdaságot válságba sodró szankciókról – erről beszélt Deák Dániel a Kossuth Rádióban. Az elemző szerint a mostani eset is megmutatta, hogy a brüsszeli elitet csak addig érdekli az emberek véleménye, ameddig az összhangban van a saját érdekeivel.
Jól mutatja a brüsszeli bürokrácia hozzáállását a demokráciához: amikor ellenvéleménybe ütközik, vagy olyan dolgot tapasztal, ami nem illik bele az álláspontjába, narratívájába, akkor azt azonnal lesöpri az asztalról. Ez azért is meglepő, mert ők magukat úgy festik fel, mint a demokrácia őreit. Folyamatosan azt hallgatjuk, hogy a jogállamiság és a demokrácia védelmében Brüsszel ezt meg azt teszi – mondta az elemző.
Deák Dániel arról is beszélt, hogy a konzultáció eredményének jelentéktelenítésével Brüsszelnek az is célja lehet, hogy lesöpörhesse a magyar kormány álláspontját a szankciók felülvizsgálatáról.