Tavaly októberben kezdődött el a brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció itthon. A magyarok papíron és online formában is elmondhatták véleményüket, egészen decemberig. Nemrég pedig az is kiderült, hogy összesen 1,389 millióan töltötték ki az íveket. A válaszadók elsöprő többsége, 97 százalék, hibásnak tartja a brüsszeli szankciós politikát. Az eredmény egyértelmű, Brüsszelben azonban sokaknak nem tetszik.
„Tudomásul vettük a magyarországi konzultáció eredményét és a nagyon alacsony részvételt is” – így reagált az Európai Bizottság külügyi szóvivője, Peter Stano. Kifejtette, szerinte a csaknem 1,4 milliós részvételi arány nem elég ahhoz, hogy figyelembe vegyék a konzultációt, majd arról is beszélt a szankciók igen is működnek.
Szánalmas kettős mérce. Az Európai Bizottság ünnepli saját, megbukott ifjúsági konzultációját, a sikeres magyart meg bírálja – erről már az Origo írt. A portál emlékeztett: a testület még 2021 végén Az ifjúság európai éve kapcsán tartott online felmérést.
Kapcsolódó tartalom
Az eredményről büszkén hirdették: Európa minden szegletéből és azon túlról is érkeztek válaszok. Pedig összesen csupán alig 4700-an töltötték ki a kérdőívet, miközben több mint 60 millió európai fiatal lett volna jogosult rá. Ez olyan alacsony részvétel, hogy százalékos formában jószerivel ki sem fejezhető.
Ezt az eredményét figyelembe véve a testületnek kellő szerénységgel kellene közelítenie a nemzeti konzultáció eredményéhez – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1-en. A Századvég jogi szakértője hozzátette: ha az Európai Bizottság az alig 5000 fős felmérésére büszke, akkor a magyarok 1,4 millió fős részvételi arányára sem mondhatja azt, hogy az eredmény nem a magyarok akaratát tükrözi. Az eredmény a válaszok alapján egyértelmű: a magyar emberek elutasítják a brüsszeli szankciókat.
Egy friss felmérésből pedig kiderült, míg az európaiak energiaellátásba vetett bizalma évek óta csökken, közben a magyarok tartanak legkevésbé az áramszünetektől Európában. A felmérést a Századvég Alapítvány készítette. Hortay Olivér klíma- és energiapolitikai üzletágvezető az M1-en elmondta: mindez a szankciókkal is összefüggésben van.
Kapcsolódó tartalom
„A legtöbb mutatóban az tapasztalható, hogy 2016 és 2021 között egyre kevésbé bíznak az emberek az energiaszektorban egyre több problémájuk van vele. Ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a brüsszeli szakpolitika hatására a közösség leépítette a saját hagyományos kitermelő, átalakító kapacitásait, és ezeket a tendenciákat az energiaválság a háború és a szankciós politika felerősítette” – fogalmazott a szakértő.
Az íveket kitöltők többsége hallani sem akar olyan büntetőintézkedésekről, amelyek a nukleáris energiára, illetve a gázra vonatkoznak, nem támogatják az olajszankciókat, illetve elleneznek minden intézkedést, amely növeli az élelmiszerárakat vagy újabb terheket ró a turizmusra. A konzultáció eredményétől a kormány azt várja, hogy Brüsszelben is meghallják, és lesz irányváltás.