A vadászatot egy régi térkép indította el, amelyről úgy vélik, hogy elárulja, hogy a német katonák hová temethették el a zsákmányolt gyémántokkal, rubinokkal, arannyal és ezüsttel teli lőszeres ládákat. A kézzel rajzolt, a helyet piros X-szel jelző ábrát a holland nemzeti archívum csak a múlt héten hozta nyilvánosságra – közölte a BBC.
Amikor a dokumentumokat a 75 éves titoktartási időszak végén nyilvánosságra hozták, a titkosítás alól feloldott térkép egyértelművé tette, hogy a kincs a keleti Gelderland tartományban található Ommerenben van elrejtve.
A falu és a rajta lévő piros X a szövetségesek frontvonalának közelében volt az 1944-es Market Garden hadművelet idején,
amely egy merész légideszant kísérlet volt arra, hogy szárazföldi utat hozzanak létre Észak-Németországba. Most Ommeren-szerte engedély nélküli ásatásokra utaló nyomok találhatók. Az itt élő emberek állítása szerint az érkező idegenek pokollá teszik az életüket, nincs nyugalmuk többé. „Erre nem számítottunk” – ismerte el Annet Waalkens, az információszabadságért felelős tanácsadó.
A titkosítás alól feloldott dokumentumok között szerepel egy német katona tanúvallomása, aki elmondta, hogy az Ommerentől 40 kilométerre fekvő Arnhem városában 1944 augusztusában bombatalálat érte az egyik bankot, amely szétszórta a páncélterem tartalmát – ékszereket, érméket, drágaköveket és aranyórákat.
Elmondása szerint három vagy négy megszálló német katona zsebre vágta, amit csak tudott, és a zsákmányt lőszeres dobozokba és kenyércsomagokba rejtették – a legbiztonságosabb tárolóedényekbe, amelyek a rendelkezésükre álltak.
Később, a háború utolsó heteiben, amikor a német megszállók visszavonultak, a katonák úgy döntöttek, hogy elássák a kincset.
A háború után egy holland intézet, amelyet a nácik által kisajátított tárgyak felkutatására hoztak létre, rábukkant a fiatal német ejtőernyős történetére, akit Helmut Sonderként azonosítottak. Ő szemtanúként beszámolt a történtekről, és felvázolta a ma már jól ismert térképet.
A potenciális kincsesláda olyan értékesnek számít, hogy a térkép nyilvánosságra kerülése előtt a holland állam többször is kísérletet tett a kincs kiásására. A fémdetektorokat nemrégiben betiltották Ommerenben, mivel fennáll a veszélye annak, hogy az amatőr kincsvadászok fel nem robbant második világháborús gránátokra, bombákra vagy taposóaknákra bukkannak.
Szerencsére sérülésekről nem érkezett jelentés, de számos bírságot szabtak ki, és ha valaki mégis aranyat találna, köteles lenne azt bejelenteni és átadni a területet birtokló helyi hatóságnak.
Az archívumban található dokumentumok nem tartalmaznak említést arról, hogy kik lehetnek a jogos tulajdonosok. Valószínűleg helyi lakosok voltak azok, akik a tárgyakat az arnhemi bankban helyezték el, mert meg akarták védeni vagyonukat a náciktól.
A hollandiai zsidó családoktól kifosztott vagyon nagy részét egy amszterdami bankban tárolták.
Holland levéltárosok azt állítják, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy a térképet rajzoló német ejtőernyős meghalt volna. Ezért feltételezésük szerint Helmut Sonder – aki a dokumentumok szerint most lenne 98 éves – lehet a kulcs a kincsesláda feltárásához.
A háborút követően a nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy a zsákmányt érdemes üldözni, mert a becslések szerint milliókat érhetett. A holland hatóságok úgy vélik, hogy még ha a megfoghatatlan kincsesláda valaha is létezett, valószínűleg már régen eltűnt. Egyes falusiak azt állítják, hogy az eltűnt náci kincs ügye puszta tündérmese.