Baleset

Frontális ütközésben meghalt egy férfi Zalaegerszegen

Drasztikusan növekszik az áramszünetektől való félelem Európában

| Szerző: hirado.hu

Az európaiak energiaellátásba vetett bizalma évek óta csökken, és ez a tendencia az energiaválság hatására jelentősen felgyorsult. Míg 2016-ban három uniós polgárból kettő nem tartott az áramkimaradásoktól, 2021-re a lakosság fele, 2022-re pedig már csak a negyede nyilatkozott úgy, hogy bízik a zavartalan ellátásban. Az áramszünetektől való félelem legkevésbé hazánkra jellemző: az EU-ban egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az áramellátásban.

 

Az energiapolitika kiemelt feladata az ellátás folyamatos, zavartalan biztosítása. A feladat elvégzésének sikerességéről alkotott társadalmi kép jól mérhető a lakosság áramkimaradásoktól való félelmének alakulásával. Ezért a Századvég – a European Social Survey 2016-os adatfelvételét követően – az európai energiaválság kirobbanását megelőző hónapokban (2021. augusztus 1. és szeptember 15. között), valamint 2022 őszén is megkérdezte az európaiakat arról, hogy mennyire tartanak az áramszünetektől.

Folyamatosan növekszik a félelem az ellátási kimaradásoktól

Már az energiaválságot megelőző kutatás eredményei is rámutattak, hogy az európaiak egyre kevésbé bíznak az energiaellátásban. Míg 2016-ban a válaszadók csaknem kétharmada (64 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem tart az áramszünetektől, ez az arány 2021-re 48 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan 11-ről 17 százalékra emelkedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik nagyon tartanak a problémától. A romló tendencia elsősorban azzal magyarázható, hogy – Brüsszel szakpolitikai törekvései nyomán – az EU tagállamainak jelentős része leépítette hagyományos energiatermelő- és átalakító kapacitásait, valamint hosszú távú beszerzési szerződéseit, ami kiszámíthatatlanabbá tette Európa energiarendszerét.

Az energiaválság kirobbanását követően a romló tendencia felgyorsult, és azoknak az aránya, akik nagyon tartanak az áramszünetektől – mindössze egyetlen év alatt – 17-ről 32 százalékra növekedett, a zavartalan ellátásban bízó válaszadóké pedig 48-ról 26 százalékra csökkent.

A folyamathoz – az energiaválság és a brüsszeli szankciós politika okozta általános hangulatromláson túl – vélhetően az is hozzájárult, hogy több tagállam médiakampányok keretében hívta föl a lakosság figyelmét az ellátási zavarok növekvő esélyére.

Forrás: Századvég

Egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az energiaellátásban

Az egyes uniós tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak az áramkimaradásoktól való félelem tekintetében. Legkevésbé a lengyelek (17 százalék), a görögök (18 százalék) és az olaszok (21 százalék) bíznak a zavartalan ellátásban. Az eredmények alapján leginkább két tényező okozza a tagállami különbségeket. Egyrészt a fokozódó kereskedelmi konfliktus eltérő mértékben érintette az egyes országok energiaellátását. Lengyelország például – a közös európai büntetőintézkedéseken túl – önálló szankciókat is bevezetett, aminek következményeképpen az orosz energiabeszerzései már a háború korai szakaszában jelentősen lecsökkentek. Másrészt a tagállamok eltérő lakossági tarifaszabályozása miatt az EU egészében tapasztalható energiaár-emelkedés különböző mértékű terhet jelent az egyes országokban. Ahogyan arra egy korábbi beszámoló rámutatott, a fűtési és díjfizetési nehézséggel küzdők aránya Görögországban a legmagasabb. Az egzisztenciális nehézségek pedig jelentős mértékben csökkentik az ellátásbiztonságba vetett bizalmat is.

Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol többségben vannak azok, akik bíznak az energiaellátás biztonságában. Azoknak az aránya pedig, akik nagyon tartanak az áramszünetektől, hazánkban a legalacsonyabb: 15 százalék. Az európai összevetésben kedvező eredmény egyfelől annak köszönhető, hogy Magyarország mentességet harcolt ki magának az energiaellátását veszélyeztető uniós büntetőintézkedések alól. Másrészt a magyar kormány rezsicsökkentési programja megakadályozza a drasztikusan megemelkedett piaci energiaárak begyűrűzését a lakossági tarifákba, így a magyarokat – az ellátásbiztonsági veszélyek mellett – a kedvezőtlen egzisztenciális hatások is kevésbé érintik.

Forrás: Századvég

A Századvég Európában a magyarok tartanak legkevésbé az áramszünetektől című teljes elemzése elérhető a Századvég weboldalán.

Ajánljuk még