logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Libanoni filmrendező a Vasárnapi újságnak: Németország kapitulált az iszlám előretörés előtt

| Szerző: hirado.hu
„Az nem lehet, hogy az embereim életét veszélyeztetik, el akarják gázolni őket, aztán a történteket egyesek pitiáner bűncselekménynek próbálják beállítani” – nyilatkozta a Német Tűzoltó Szövetség vezetője azután, hogy szabadon engedték a szilveszterkor az utcákon őrjöngő, mentősökre, tűzoltókra petárdával lövöldöző migránsokat a hatóságok. Berlinben január első napjaiban 145 embert vettek őrizetbe, de egy sincs már rács mögött. Az események németországi fogadtatását mutatja, hogy ezúttal a politikusoknak is feltűnt, hogy letartóztatottak döntő többsége nemcsak, hogy nem született német, de egyenesen gyűlöli az őt befogadó országot – hangzott el a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza!

Ezek a férfiak „megvetik az államunkat” – közölte a német belügyminiszter, hozzátéve természetesen azt is, hogy sok migrációs hátterű személy nem ért egyet a randalírozással. A Vasárnapi újság riportere Imad Karim libanoni származású rendezőt kérdezte a nagy felháborodást keltett esetről.

– Ön rendező, forgatókönyvíró és televíziós újságíró. Milyennek látta idén a szilvesztert Németországban?

– Sajnos azt kell hogy mondjam, én már sokkal korábban figyelmeztettem, hogy az fog történni, mint amit idén Berlinben is tapasztalhattunk, vagyis számítani kell támadásokra, megvetésre, randalírozásra. Az önök számára valószínűleg elképzelhetetlen, hogy mit enged meg magának itt Németországban a jogállam. Ezek a fiatalok, egy bizonyos kultúrkörből jönnek, és ki kell mondani, hogy az iszlám kultúrkörből, többségében migrációs háttérrel.

Megtámadják az államot, az állami szerveket, és a jogállamnak erre semmilyen válaszlépése sincs, hanem kapitulál a hergelés előtt, nem veszi komolyan az agressziót. A probléma egyértelműen az ellenőrizetlen migrációs politika következménye.

Kapcsolódó tartalom

Ezzel önök Magyarországon nem találkoznak, hiszen Budapesten boldogan, szabadon ünnepelhettek, bátran megölelhették egymást az utcán, de ha megnézzük a képeket Hágából, Frankfurtól, Berlinből, a Ruhr-vidékről vagy akár Brüsszelből, Párizsból, akkor jól látszik a folyamat, hogy a migráció milyen hatással van ezekre a városokra, hogy valójában nem segített senkinek, de rengeteget ártott.

– Fontosnak tartotta korábban, hogy egy németországi szilveszteréjszaka felvételeit lefordítsa, merthogy ért arabul. Miért?

– Valóban beszélek arabul, Libanonból származom, ott éltem 19 éves koromig, ott érettségiztem, és két egyetemi tanulmányév után döntöttem úgy, hogy Németországba jövök. Én nem illegális bevándorlóként, menedékkérőként érkeztem ide, és soha nem kértem segélyt, állami támogatást, hanem rendesen fizető diákként érkeztem. Az arab az anyanyelvem, és 2018-19 szilveszterén éreztem úgy, hogy le kell fordítanom a németeknek, hogy mit is kiabálnak ezek a randalírozók az utcákon. Mindenkit figyelmeztetni akartam, hogy a helyzet még súlyosabbá fog válni, és így is lett.

– Mit mondtak ezek a fiatalok a felvételen?

– Azt mondták például, hogy

Lőj rá, bajtárs, lőj! Nyírd ki! Kurafi…” – már elnézést a kifejezésért, de ilyeneket kiabáltak, és ezt kiabálják most is.

Kapcsolódó tartalom

Itt, Németországban teljesen ártalmatlannak tüntetik fel azokat a hétvégi nagy utcai partikat, ahol a főként arab, illetve afrikai térségből érkezett fiatalok jönnek össze, és feldúlják a környezetünket, lepusztítják a belvárost. Szinte egyetlen politikus sem meri nevén nevezni a problémát, olyan kifejezéseket használnak, mint szexuális túlkapás, verbális támadás, és nem beszélnek a valódi gondokról, így ez a viselkedés a hétköznapjaink részévé vált. Ez nekem, aki önként jött ebbe az országba, és Németország a hazám lett, illetve a gyerekeim, unokáim hazája is, nagyon fáj, és dühít, ahogy látom, hogy romlik a közbiztonság, hogy

a fiatal nők és asszonyok nem mehetnek ki nyugodtan az utcára, hogy mindennapos lett a szexuális zaklatás, tömeges erőszak, késes támadások. Mindez harminc évvel ezelőtt ebben az országban elképzelhetetlen volt.

Ne haragudjon, de kimondom, a német politikum gyáva, nem nevezi nevén a dolgot, mert neki is óriási a felelőssége. Ha kimondanák, hogy az elkövetők olyanok, akik néhány éve jöttek Németországba, menekültek, bár ezzel a kifejezéssel sem értek egyet, mert szerintem inkább hódítók, vagyis olyanok, akik 2015-ben vagy azóta illegálisan érkeztek Németországba, szóval, ha ezt kimondanák, akkor a saját felelősségüket ismernék el. Mit tesz most is a német állam?

Minden lehetőséget megad ezeknek az embereknek, hogy itt jól éljenek, segélyt, lakást kapnak, és még azzal is jutalmazza őket, hogy öt év után állampolgárságot kapnak, vagyis ezeknek az embereknek a tudatában azt erősíti, hogy érdemes illegálisan cselekedni, nem kell betartani a törvényeket, hiszen úgysem toloncolnak ki.

Kapcsolódó tartalom

Három-négy év múlva német állampolgárok lehetnek anélkül, hogy valaha is hozzájárultak volna ennek a társadalomnak a jólétéhez. Mindez ezeknek az embereknek a szemében pedig megvetést, lenézést szül a befogadó országgal szemben.

Megvetik a liberális értékeket, az életmódunkat, gyengének látnak minket, és ezt a szemléletet hozzák otthonról, a családjukból, a vallásból és a mecsetekből is.

Persze, ha ezt itt Németországban szóba hozom, akkor engem titulálnak nácinak, szélsőjobbosnak, úgy is, hogy magam is abból a közegből jövök, ismerem ezt a kultúrát.

– Azt mondja, hogy ezek az emberek megvetik a német kormányt, azokat, akik befogadták őket, azt az államot, amelyik segítő kezet nyújtott nekik. Ha idézhetem, azt írja, „ők azok, akiknek a pályaudvarokon tapsoltak, akik menedékért és védelemért könyörögve jöttek ide, ők azok, akik megtámadták a határőröket, amikor azok megpróbálták megállítani őket, és ők azok, akiket a bírák talán félelemből mindig csak enyhe ítéletekkel sújtanak”. Azt hangsúlyozta korábban, hogy ez egy másik kultúra, az iszlám kultúra, és ezt ki kell mondani, de hát ön is ebből a kultúrkörből érkezett bő negyven évvel ezelőtt. Mi a különbség?

– Én Libanonból akkor jöttem el, amikor a fanatizmus még nem hódított ennyire teret. A 70-es években nem olyan volt ez a világ, mint a 90-es években, vagy utána a 9/11 a New York-i támadások után. Az én családom nagyon felvilágosult, mondhatnám liberális család volt. A szüleim formálisan muszlimok voltak, de kritikusak voltak az iszlámmal szemben, és így is neveltek minket. Édesanyám rajongva olvasta arabul Brecht műveit. Nagyon sokat számít a szocializáció.

Természetesen nem minden libanoni vagy szír ember fanatikus, de sajnos az iszlám világ nagy része ma elutasít mindent, ami a modern korhoz kötődik.

Amikor mi gyerekként a nagycsaládban valamilyen ünnepen vettünk részt, például a nagybátyámnál, akkor azt kellett mondanunk evés előtt, hogy „átkozott legyen minden zsidó és keresztény”. Ez számunkra is sokkoló volt, hiszen otthon másképp nevelkedtünk, de a nagycsaládban gyűlölni tanítottak, és ez a gyűlölet nagyon jellemző az iszlám vallásra.

Kapcsolódó tartalom

Ez a vallás, ha vallásnak nevezzük, vagy ez az ideológia, befagyasztja az 1400 évvel ezelőtti állapotot, nem kompatibilis a mai időkkel, és biztosan lesz egyszer egy modern iszlám vallás, lehet két-háromszáz év múlva, de addigra Európa elpusztul, ha ez így folytatódik.

Természetesen nem lehet általánosítani, Egyiptomban, Szíriában, Irakban is biztosan találkozhat nagyon nyitott, felvilágosult emberekkel, de ez sajnos csak a kisebbség, mert a többség sajnos Pakisztánban, Afganisztánban, az arab világban nagyon vallásos, többnyire fanatikus.

– Vagyis a mi szempontunkból romlott a helyzet az elmúlt évtizedekben.

– Pontosan, de van egy nagyon fontos másik szempont is, amiről beszélni kell. Harminc-negyven évvel ezelőtt, ha egy mohamedán család Németországba jött, akkor alapvetően kész volt a beilleszkedésre. Kíváncsiak voltak az újra, és éltek a lehetőséggel, hiszen voltak értékek, úgy mint a szabadság, felvilágosultság, a demokratikus rend, egymás tisztelete, és ezekkel könnyű volt azonosulni, de most nagyon más a helyzet.

Az a muszlim család, amelyik ma érkezik Németországba, milyen értékekkel találkozik? Milyen értékrendhez igazodjon? Hova illeszkedjen be? Itt van például a genderpolitika. Mit lát a muszlim családfő? Azt látja, hogy itt Németországban a családügyi minisztérium brosúrákban arra biztatja a tízéves fiúkat, hogy ha lánynak érzik magukat, akkor gyógyszerekkel állítsák meg a hormonális fejlődésüket, és majd eldöntik, hogy minek tartják magukat.

Ha egy mohamedán család ezt látja, akkor természetesen azt mondja, hogy köszönöm nem. Nem akarok ebbe a társadalomba beilleszkedni, inkább megtartom a saját vallásom. Az emigrációban amúgy is ideológiává válik a saját vallás, kultúra. Az ember ilyenkor könnyen misztifikálja a hazáját, az ottani életet. Ezek az emberek úgy érzik, hogy az iszlám minden gondot megold, hiszen az adja a rendet. Miért integrálódnának egy széteső társadalomba? Mit tiszteljenek? Csak azt lehet tisztelni, aki magát is respektálja, aki megvédi magát, és természetesen megvédi a családját is. Ezek teljesen normális ösztönök.

Hogyan várhatja el egy társadalom, amely feladja magát, ahol az emberek nem tudják megvédeni magukat, a saját értékrendjüket, hogy egy idegen tisztelje? Ennek a nyugat-európai befogadó társadalomnak nincs már respektje, és szétrágta az önutálat.

Kapcsolódó tartalom

Egy évvel ezelőtt Lengyelországban forgattam filmet, és politikusokkal is beszélgettem ott a határnál, és újra láttam ott azt az Európát, amire egykor vágytam, de ez az Európa már eltűnőben van, még Lengyelországban és Magyarországon létezik. Még, de a globalisták mindent elkövetnek, hogy ezek az országok is ugyanúgy lepusztuljanak, mint Franciaország, Berlin vagy Brüsszel, és ez csak egyre rosszabb lesz. Gondoljon csak bele! Mi hasznunk a nagy szabadságból, ha azt nem kíséri biztonság? Ezek az illegálisan ideérkezett emberek az elmúlt években egy dolgot tanultak, az pedig a pusztítást. Ők nem tanulták meg, hogy hogyan kell valamit felépíteni, értéket teremteni. A saját hazájukat tönkretették, és csak rombolással találkoztak. Ők nem fogják az itt fellelt strukturális fejlődést folytatni, gyarapítani, hanem rombolni fognak, úgy ahogy Róma bukása után a germánok is tették. Nem feltétlenül azért, mert így tervezik, hanem azért, mert a káoszt szokták meg a saját országaikban is. Persze szembe kell nézni ott is a káosz okaival, és foglalkozni kell a túlnépesedés problémájával is, de be kell látni, hogy Európa kicsi, nem tudja az egész világot táplálni, mert abba maga is tönkremegy. Ne haragudjon, hogy ezt mondom, de most úgy jönnek ide az emberek, mint a sáskák. Ahol van mit learatni, azt elveszik, és semmivel nem járulnak hozzá a társadalmi össztermékhez, de a gazdasági érdekek mellett közben megjelenik a hatalmi igény is. Figyelje meg ezeket az embereket hétvégén az utcán.

Ők az erősek, dominálnak az autóikkal, a keleti zenéjükkel, és a németek, őshonos lakosok félve visszahúzódnak. Úgy érzik, hogy övék az utca, és ez felbátorítja őket, hogy megtámadják a tűzoltókat, a rendőröket, mentőket, mert nem tisztelik a hatóságot, és nincs is kötődésük az országhoz. Tartok tőle, hogy nem is lesz, hiszen a hazájukhoz sem volt már, ahol felnőttek.

– Lát megoldást a helyzetre?

– A megoldás? Nagyon radikális megoldásra lesz szükség szerintem. Vissza kell küldeni ezeket az embereket. Ki kell toloncolni őket. Németországban legalább háromszázezer kitoloncolandó ember vár a sorsára, és persze le kell zárni a határokat. Csak biztosan védett határokkal működhet egy jogállam. Komoly fordulatra lenne szükség, és nem tudom, hogy eljön-e. Sajnos a globalista hatalmakon múlik az ország sorsa. Elárulom önnek, hogy

már három éve tervezem, hogy Magyarországon forgassak filmet, mert szeretném megmutatni az embereknek itt, Németországban, hogy milyen is a normális élet.

Kiemelt kép forrása: Facebook/Imad Karim

Ajánljuk még