Február 3-án az EU-nak teljesítenie kell, Kijevnek egyértelmű kötelezettségvállalásokra van szüksége – erről írt néhány napja Guy Verhofstadt. A liberális EP képviselő szerint a február eleji EU-Ukrajna csúcstalálkozón az uniós vezetőknek egyebek mellett további katonai támogatásról és a szankciók szigorításáról kell biztosítania Kijevet.
Guy Verhofstad nem a béke ösztönzését, hanem a fegyverszállítások és a szankciós politika fokozását, illetve akár újabb szankciókat vár az Európai Uniótól.
„Van egy betonfal és az EU újra és újra, nekifutásból nekimegy ennek a betonfalnak” – fogalmazott Kovács Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője. Az uniós döntéshozók továbbra sem látják be, hogy a szankciós politika rövid és középtávon is kudarcot vallott, és tovább akarják folytatni.
Az elemző szerint a szankciók nemhogy nem váltották be a céljukat és hozták el a háború végét, hanem romba döntötték Európa gazdaságát.
„Rövidtávon ránk nézve negatív hatása volt összességében a szankciós csomagnak, és az oroszokra mért csapás az sokkal kisebb, mint amit Ursula von der Leyen ígért, illetve ami az előrejelzésekben szerepelt.”
Van hatása az orosz állampolgárokra is, de elhanyagolható ahhoz képest, hogy milyen hatásait érzi a szankciós csomagoknak az európai állampolgár”
Kapcsolódó tartalom
Európa válságban
Az Európai Unió tavaly február óta 9 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben. Brüsszel tavasszal még azt ígérte, hogy a szankciók nem érintik az energiahordozókat. Viszont nyáron elfogadták az olajszállításokra vonatkozó embargót, majd decemberben olajársapkát és gázárplafont is bevezettek.
A szankcióknak az lett a következménye, hogy Európában energiaválság van, akadoznak az ellátási láncok és elszabadult a szankciós infláció is. Európában átlagosan minden negyedik család fűtési nehézségekkel és közüzemi díjelmaradással küzd.
Ugyanakkor annak köszönhetően, hogy a magyar kormány több felmentést is kiharcolt, illetve megtartotta a rezsicsökkentést, Magyarország érintettsége ezekben a problémákban minimális.
A rezsiköltségek mindenhol sokkal magasabbak, mint Magyarországon. Európa küzd a szankciók miatti magas energiaárakkal több helyen a gáz a 10-, az áram ára pedig az 5-szörösére emelkedett – erről Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium elemzője beszélt az M1-en.
A magyar modell működik
Az elemző kiemelte: az európai kormányok több eszközzel is megpróbálták csökkenteni a szankciós infláció miatt megemelkedett energiaárak lakossági hatásait, de az idő azt mutatja, hogy ezek közül a magyar intézkedések voltak a leghatékonyabbak.
„A magyar modell, ami a legjobban működik Európában, tehát ahogy nézzük azon háztartások számát, ahol energiaszegénységben élnek, akár azt, hogy mekkora részét teszi ki a teljes kiadásoknak a rezsiköltség, mind a két mutatóban Magyarország a legjobb, vagy a második legjobb az Európai Unióban.
Tehát a magyar lépések hatékonyak, és hatásosan védték meg a családokat a magas energiaáraktól.”
Sebestyén Géza hozzátette: a gázárak jelenleg csökkennek a holland tőzsdén, de még most is jóval magasabbak mint a háború előtt, ezért a fogyasztói árak érezhető mérséklődése még várni kell.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció