Időjárás

Megérkezett a havazás az országba!

Twitter-akták: Míg a platform éveken át a demokraták kottájából játszott, a konzervatívok esetében már behúzta a kéziféket

| Szerző: hirado.hu
A Twitter-akták legutóbbi része felfedi, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) hogyan is szerette volna azt elérni, hogy az amerikai kormány madzagon rángathassa a közösségimédia-óriást.

 

Megjelent 2023 első Twitter-aktája, mely lerántotta a leplet arról, hogy hogyan befolyásolták a közösségimédia-vállaltot többek között az amerikai demokraták, akik orosz kapcsolatokra utaló bizonyítékok felderítését várták el a platformtól a 2016-os amerikai elnökválasztást követően.

A hét évvel ezelőtti elnökválasztás idején ugyanis olyan hírek kaptak szárnyra, amelyek szerint Oroszország beavatkozhatott a választás menetébe, és Trump szervezete, valamint az orosz székhelyű Alfa Bank között egy feltételezett titkos kommunikációs csatorna állt fent. Azóta azonban kiderült, hogy ezen hamis információk terjesztését maga – a jelöltségért futó demokrata ellenfél – Hillary Clinton hagyta jóvá a médiában.

A Twitterre nehezedő nyomás nem volt véletlen, ugyanis a Facebook szintén a választások után gyanús külföldi fiókok kiszűrésével foglalkozott, és háromszáz profilt függesztett fel, mondván, feltételezhetően orosz eredetűek.

Kapcsolódó tartalom

A Twitter munkatársai ezután a demokraták, továbbá a kongresszus nyomására elkezdték felülvizsgálni a platformot, azonban az előbb említett orosz befolyásra nem találtak bizonyítékokat. A hírszerzési bizottság nem volt elégedett a Twitter eredményeivel, így tovább fokozta a feszültséget, és szivárogtatni kezdett a médiában, ezáltal hamisan, és orosz befolyás gyanújába keverte a közösségi oldalt. Mindez végül oda vezetett, hogy az amerikai hírszerző közösség – amely a kormányzati titkosszolgálatok föderációja –, befolyást tudott szerezni a Twitter felett.

Az amerikai kormányügynökség 250 ezer fiók felfüggesztését követelte

A Twitter-akták legutóbbi része abba enged betekintést, hogy az FBI hogyan is szerette volna azt elérni, hogy az amerikai kormány madzagon rángathassa a közösségimédia-óriást. A legújabb iratokat az előző sorozatokhoz hasonlóan szintén Matt Taibbi újságíró tette elérhetővé közösségi oldalán.

Elon Musk, a Twitter vezérigazgatója az akták második részének megjelenése kapcsán kiemelte:

„az amerikai kormányügynökség 250 ezer fiók felfüggesztését követelte, köztük újságírókét és kanadai tisztviselőkét is”.

Elon Musk, a Tesla Motors vezérigazgatója egy sajtóértekezleten Dél-Ausztrália szövetségi állam fővárosában, Adelaide-ben 2017. július 7-én (Fotó: MTI/EPA/Ben MacMahon)

„A külügyminisztérium ifjú elemző és hírszerző karja”

Az akták első részének szálát folytatva Matt Taibbi az amerikai külügyminisztériumhoz tartozó Global Engagement Center (GEC) szerepére világított rá, mely szervezetet az újságíró úgy jellemzett, mint ami a „külügyminisztérium ifjú elemző és hírszerző karja”. A belső levelezések továbbá arra is rámutattak, hogy ez az új egység – a Twittert megkerülve – hogyan fordult egy korábbi mintát követve közvetlenül a médiához.

2020-ra a Twitter ugyanis azzal a problémával nézett szembe, hogy az amerikai állami és magánügynökségek megkerülték, és a gyanús fiókok listáival egyenesen a médiához fordultak

– fogalmazott Matt Taibbi, aki ezáltal visszautalt az iratok előző részében felfedett 2500, Oroszországhoz köthető fiók kivizsgálására, mellyel kapcsolatban a Twitter nem talált bizonyítékokat 2017-ben, azonban a hírszerző bizottság ezt a listát úgy szellőztette meg a médiában, mintha létezne feltételezett kapcsolat, ezáltal rávette a platformot az együttműködésre.

2020 februárjában tehát immáron a GEC szervezete az előbb említett régi bevett módszerhez folyamodott, így a koronavírus-járvány kitörésének idején egy olyan jelentéssel fordult a médiához, mely Az orosz dezinformációs apparátus kihasználja a koronavírussal kapcsolatos aggodalmakat címet viselte.

A szervezet olyan kritériumok alapján jelölte meg „az orosz személyazonossággal és meghatalmazással rendelkező” fiókokat, mint például „a koronavírust mesterséges biofegyverként írják le”, „a vuhani intézetben végzett kutatást” hibáztatják, és „a vírus megjelenését a CIA-nak tulajdonítják”.

Az amerikai állam továbbá az olyan Twitter-fiókokat is megjelölte, amelyek a népszerű amerikai hírportál, a Zero Hedge híreit is tovább osztották azt állítva, hogy „ennek köszönhetően a dezinformációs narratívák újra fellángoltak. A hírportál egyébként olyan cikkeket jelentetett meg, amelyekben azt találgatták, hogy a vírus vajon laboratóriumi eredetű lehet-e.

Ezt követően olyan információk kaptak szárnyra a médiában – amelyet a GEC irányított az újságíró szerint –

mint például „Oroszországgal kapcsolatos dezinformációs kampány vezetett a koronavírus riasztáshoz, az USA szerint”, ami az Agence France-Presse címlapján jelent meg, míg a Politico cikke arról szólt, hogy „orosz, kínai, iráni dezinformációs narratívák visszhangozzák egymást”.

„Hosszú ideje nem tettek lépéseket Oroszország irányába”

A belső levelezések tanúsága szerint a Clemson Egyetem közösségi médiás oldalakat monitorozó központja panaszkodni kezdett a Twitterre, mondván „hosszú ideje nem tettek lépéseket Oroszország irányába”, mire Yoel Roth, a Twitter bizalom és biztonság részlegének akkori vezetője úgy reagált, hogy az egyetem megjegyzése különösen árulkodó a motivációikról.

Yoel Roth hiába mondta a Clemson-csoporthoz hasonló kutatóknak, hogy a Twitter szívesen dolgozna közvetlenül velük a média helyett, és egyeztessenek, mielőtt külföldi beavatkozásról szóló történeteket tesznek közzé a médiában, kérését nem vették figyelembe.

A Twitter ezzel párhuzamosan továbbá megpróbálta lecsökkenteni azon ügynökségek számát, amelyek kapcsolatban álltak a bizalom és biztonság nevű részleg akkori vezetőjével.

Ha ezek az emberek olyanok, mint a képviselőház belügyi bizottsága és a belbiztonsági minisztérium, azaz ha egyszer közvetlen kapcsolatot adunk nekik Yoelhez, akkor őt újra és újra megkeresik majd

mutatott rá Carlos Monje, az oldal akkori irányelvekért felelős igazgatója.

Kapcsolódó tartalom

Míg a Twitter éveken át a demokraták kottájából játszott, a konzervatívok esetében már behúzta a kéziféket

Az újságíró megjegyezte,

amikor a külügyminisztérium/GEC – az akkori amerikai elnök, Donald Trump vezette kormányzat idején, 2020-ban – nyilvánosságra akart hozni egy 5500 fiókot tartalmazó listát, melyről azt állította, hogy felerősíti a kínai propagandát és a dezinformációt a koronavírusról, a Twitter elemzői magukon kívül voltak.

A GEC által készített jelentés – amely Matt Taibbi szerint a belbiztonsági minisztérium azon a héten korábban terjesztett adatai alapján jelent meg – olyan profilokat tartalmazott, amelyek „két vagy több” kínai diplomáciai fiókot követtek. A jegyzék azonban végül a beszámoló szerint „közel 250 ezer” nevet tartalmazó listára duzzadt, amelyen kanadai tisztviselők és a CNN hírcsatorna fiókja is szerepelt.

Yoel Roth ezt a lépést úgy értelmezte, a GEC kísérletet tett arra, hogy „beillessze magát azokba a kommunikációs csatornákba és ezáltal a tartalommoderátorok klubjába, amelyet a Twitter már korábban fenntartott más állami ügynökségekkel, többek között az FBI-jal és a belbiztonsági minisztériummal (DHS).

A GEC ezután nem sokkal beleegyezett abba, hogy információk nyilvánosságra hozatala előtt a Twitterrel is egyeztet, azonban olyan technikát alkalmazott, amellyel már korábban is keretek közé tudta szorítani a platformot – mutatott rá Matt Taibbi.

Egy kommunikációval foglalkozó tisztviselő azonban kiemelte: „továbbra is problémás a háromoldalú kommunikáció, (nem tudni ugyanis), hogy mikor osztanak meg anyagot (velünk), és mikor fordulnak a sajtóhoz”.

Végül az eset nézeteltéréshez vezetett a Twitter és az állami tisztviselők között,

ugyanis a Twitter vitatta a külügyminisztérium állítását, mely szerint Kína koordinálta a koronavírus-dezinformációs fiókokat. Az FBI ezután tájékoztatta a Twittert, hogy a GEC be akarja vonni a Twitterhez és a Facebookhoz hasonló vállalatokat, valamint a DHS és az FBI közötti rendszeres „iparági megbeszélésükbe”. A platform először nem akart erre az útra lépni, melyet a Facebook és a Google vezetői is elleneztek.

Yoel Roth továbbá megjegyezte, hogy egy olyan szereplő, mint a GEC – amelyet a szakemberek és szakértők stabil és megbízható csoportjaként mutattak be –, különösen a választások közeledtével, komoly kockázatokat jelentett, valamint úgy gondolta, hogy a DHS és az FBI „apolitikus”, míg a GEC „politikai” irányvonalat követ. Az amerikai védelmi minisztérium egyik tisztviselője úgy fogalmazott: „azt hiszem, azt hitték, hogy az FBI kevésbé trumpos”.

Miután éveken át a Demokrata Párt befolyására az „Oroszországgal kapcsolatos” fiókok elleni „fellépésre” irányuló kéréseknek engedett, a Twitter hirtelen keményen kezdett el játszani. Miért? Mert, ahogy Yoel Roth fogalmazott, komoly kockázatot jelentene a GEC bevonása, különösen a választások közeledtével.

Adam Schiff demokrata képviselő újságírók fiókjának felfüggesztését kérte

Az FBI olyan kompromisszumos megoldás mellett érvelt, amely lehetővé teszi, hogy más amerikai kormányzati ügynökségek is részt vegyenek az iparági egyeztetéseken, míg az FBI és a DHS csupán egyedüli közvetítőként működik.

Adam Schiff kaliforniai demokrata képviselő (Fotó: EPA/Michael Reynolds)

Yoel Roth ezzel kapcsolatban is aggodalmait fejezte ki egy FBI-ügynöknek, aki a Twitter vezetőjét azzal nyugtatta meg, hogy ez csak egy „egyirányú” csatorna lesz. „Az állam és a GEC, valamint az amerikai hírszerzési bizottság és a CIA is kifejezte egyetértését azzal kapcsolatban, hogy csupán úgynevezett megfigyelői üzemmódban lesznek jelen.Ezt követően a Twitter elkezdte fogadni a különböző kormányzati szervek megkereséseit, kezdve a szenátus hírszerzési bizottságával, amelynek biztosítékra volt szüksége, hogy a Twitter az FBI irányítását követi.

Matt Taibbi kiemelte,

a Twitter különböző kéréseket is kapott többek között olyan tisztviselőktől, akik azt akarták, hogy a nekik nem tetsző személyeket letiltsák a platformról. Az alábbi link szerint a demokraták és a képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője, Adam Schiff irodája kérte meg a Twittert, hogy tiltsa le Paul Sperry újságírót.

A szóban forgó újságíró ugyanis 2020 januárjában cikket írt a Donald Trump elleni első bizalmatlansági eljárás (impeachment) mögött álló állítólagos „informátorról”, akinek Adam Schiff a hírek szerint dolgozott. A cikkben Sperry azt állította, hogy Eric Ciaramella akkori CIA-elemzőt hallották beszélgetni a Fehér Házban Sean Miskóval, a Barack Obama-kormányzat egyik munkatársával. Egy volt tisztviselő továbbá arról számolt be – aki állítólag hallotta a beszélgetést –, hogy a tanácskozás témája a következő volt:

„alig néhány nappal (Trump) beiktatása után máris megpróbáltak megszabadulni tőle.

Adam Schiff irodája a Twitternek küldött levelében ezt követően azt írta, hogy szeretné, ha a platform megakadályozná a bizottsági munkatársairól és köztük immáron tanácsadójáról, Sean Miskóról szóló tartalmak terjedését – beleértve az idézeteket, a tartalom újra megosztási lehetőségét és az ezekre a hírekre adott reakciókat. Továbbá számos fiók felfüggesztését is kérte, többek között Greg Rubini és Paul Sperry profilját is, melyek „folyamatosan hamis összeesküvés-elméleteket terjesztenek”.

A politikus kérése még arra is kiterjedt, hogy a Twitter állítsa le a jövőbeni félretájékoztatás terjedését a portálon a bizottság munkatársaival kapcsolatban, valamint jelölje meg, és csökkentse ezen tartalmak láthatóságát is.

Kapcsolódó tartalom

Habár a Twitter a demokrata képviselő kérését korábban elutasította,

Paul Sperryt később mégis felfüggesztette

– emelte ki Matt Taibbi.

Az akták továbbá arra is rámutattak, hogy alig néhány héttel a 2020-as amerikai elnökválasztások előtt a Twitter dolgozóit annyira összezavarta a beérkező kérések áradata, hogy a munkatársaknak meg kellett kérniük az FBI-t, hogy segítsen nekik eligazodni.

Kapcsolódó tartalom

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Jeff Chiu)

Ajánljuk még