Nem sok idő kellett hozzá, hogy a francia bejelentés, majd az amerikai nyilatkozatok után a németek is elhatározzák magukat páncélos járművek Ukrajnába küldésére. Szó mi szó, a német kancellár komoly bel- és külföldi nyomás alá került. Ellenfelei nem győzték hangsúlyozni, hogy mekkora „lemaradásba” került Németország a francia bejelentés miatt. „Emmanuel Macron átvette a politikai vezetést” – fogalmazott például Twitter-oldalán Johann Wadephul, a CDU/CSU pártkoalíció frakcióvezető-helyettese. De még a szabaddemokraták is odaszúrtak neki. „Már megint megelőztek minket a partnereink. Most viszont a német-francia barátság jegyében lépnünk kell. Nemigaz, kancellár úr? A labda nálunk van, már csak be kell lőni” – hangsúlyozta Agnes Strack-Zimmermann szabaddemokrata politikus, aki egyben a védelmi bizottság elnöke is. Az pedig végképp nem újdonság, hogy a nemzetközi és a német sajtó a fegyverszállítások felpörgetését és modern harckocsik átadását követeli.
Berlin eddig azzal húzta ki magát a Marder gyalogsági harcjárművekre és Leopard 2 harckocsikra vonatkozó ukrán kérések alól, hogy nem kíván elsőként ilyen fegyvereket biztosítani Kijevnek. Ez alól az érvelés alól húzta ki a szőnyeget a francia és az amerikai hozzáállás megváltozása. Olaf Scholz is érezte, most már nem tudja tovább halogatni az amúgy sem túl acélos német hadsereg járműveinek átengedését.
Joe Biden amerikai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján a kancellár elmondta, Németország Marder gyalogsági harcjárműveket biztosít Ukrajnának. Ha a hírek igazak, legalább negyven darabot készül küldeni ezekből Berlin. És ha már így alakult, Scholz szólt arról is, hogy egy Patriot légvédelmi üteggel is kész támogatni Ukrajna honvédő háborúját. Az amerikaiak is tartják a szavukat, ők 50 Bradley páncélos harcjárművet küldenek az ukránoknak. „Mindent meg kell tennünk, hogy segítsük az ukránokat az orosz agresszióval szembeni ellenállásban” – mondta Biden. A két ország megállapodott abban is, hogy kiképzést nyújtanak az ukrán katonák számára, hogy elsajátítsák az új eszközök használatát.
A Forbes így kommentálta a német bejelentést: „Hónapokig tartó huzavona után a német kormány végre ígéretet tett arra, hogy Ukrajna megkapja az első adag Marder gyalogsági harcjárművet”.
Anatolij Antonov Oroszország washingtoni nagykövete elsősorban az újabb amerikai szállításokra reagálva azt mondta, úgy néz ki, „Washington elszánta magát arra, hogy az utolsó ukránig harcoljon velünk”. Felszólította az amerikai kormányzatot, mérlegelje egy ilyen veszélyes irányvonal lehetséges következményeit.
Kapcsolódó tartalom
Mennyit nyernek az ukránok a Marderrel?
A 30 tonnás, lánctalpas Marder (magyarul nyest) fejlesztése az 1960-as években indult meg, és 1971-ben állították hadrendbe. A harckocsi 20 milliméteres automata ágyúval, MILAN páncéltörő rakétával és komoly acélpáncélzattal rendelkezik. Sokak szerint a kora ellenére ma is a világ egyik legjobb gyalogsági harcjárműve a sebesség, a védelem, a tűzerő, valamint a szállítókapacitás egyensúlyának köszönhetően. A Marder háromfős személyzet és hat gyalogos szállítása mellett is óránként 65 kilométeres sebességgel képes haladni.
Marder 1 (Forrás: Wikipédia)A Marder utódját, a Puma gyalogsági harcjárművet 2015-ben kezdte el rendszeresíteni a Bundeswehr, ám a program döcögősen halad, köszönhetően annak, hogy az új fejlesztésű páncélosok sokkal kevésbé megbízhatók, mint a hatvanas években kifejlesztett elődjeik.
Németország a háború kezdete óta mintegy 2,25 milliárd euró értékben szállított Ukrajnának fegyvereket és haditechnikai eszközöket, többek között nehéztüzérségi lövegeket, Gepard légvédelmi harckocsikat, valamint az igen korszerű IRIS–T légvédelmi rendszert, amely akár egy egész nagyváros védelmére is képes.
A kiemelt képen Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök látható (Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds)