Kenyértörésre vinnék a dolgot: 2023-ban a végrehajtó hatalom Franciaországban a lényegre tör. A kormány több jelentős reformot készül bemutatni – derül aki a Le Figaro keddi lapszámának összeállításából. A legkeményebb dió nyugdíjakról szóló törvényjavaslat. A nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre emelése heves belpolitikai feszültségeket és a szakszervezettel megvívandó, kemény szakszervezeti csatákat eredményezhet. Emanuel Macron köztársasági elnök úgy fogalmazott: „Többet kell dolgoznunk. ”

Lesöpört népszavazás

Elisabeth Borne miniszterelnök azzal kezdi az évet, hogy fogadja a szociális partnereket a próbálnak megoldást találni a nyugdíjreform-tervezet január 10-i bemutatása előtt. A végleges verziót január 23-án terjesztik a Minisztertanács elé – jelentette be a miniszterelnök. A kormányfő a Franceinfo szerint a nyár végére tervezi a reform életbe léptetését.

A francia kormány tervezett nyugdíjreformja elleni párizsi tüntetés 2020. március 3-án. Rendszerint erős társadalmi ellenállásba ütköznek a nyugdíjak reformkísérletei. (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)

A kormányfő – saját bevallása szerint – konszenzusos megoldást keres. Mint fogalmazott,

elkerülné, hogy hogy újra a 49.3 cikkhez kellejen folyamodnia – avagy a kormány alkotmányban biztosított jogánál fogva lenyomni a javaslatot a Nemzetgyűlés torkán.

Miközben a Nemzeti tömörülés (Rassemblement National) és a Fabien Roussel vezette kommunista párt népszavazás tárgyává tette volna a nyugdíjreformot, Borne arra hivatkozott, hogy ez a kérdés bonyolultabb az egyszerű nemnél vagy igennél. Úgy fogalmazott: „nagyon hisz a parlamenti munkában”.

Talán eltűnnek hirtelen

Szintén az év elején tárgyalja a bevándorlási törvénytervezetet a Nemzetgyűlés. A tervezett intézkedések között szerepel hogy a bevándorlók munkavállalásához kötnék a tartózkodási engedély megszerzését.

Franciaországban évek óta munkaerőhiány lépett fel a szállodák és éttermek, a szolgáltatások, és az építőipar ágazataiban, de kevés az orvos is, és az IT szektorban is elférnének még elég sokan.

Csak a szálloda- és vendéglátóiparban közel 300 ezer állást kell betölteni, 80 ezerfő hiányzik az építőiparból, 50 ezer a fuvarozásból.

Teljesen ellene vagyok, ez egy őrület! – rohant ki a „tömegeket érintő” tervezet ellen a BFMTV hírtelevízióban Aurélien Pradié,

a konzervatív Köztársaságiak (Les Républicains) második számúvezetője. Szerinte legalábbis egy „próbaidős tartózkodási engedély” kéne, amelynek időszakában a bevándorlónak „bizonyítania kell, hogy képes integrálódni országunkba” .

A Nemzeti Tömörülés helyettes vezetője, Jean-Philippe Tanguy, az RN vezető-helyettese is ellenezte ezt az intézkedést, mert úgy véli, hogy a tervezetben észlehető jó szándékkal visszaélnek majd azok. akik színleg valamilyen állásra jelentkeznek, majd ahogy megkapják a tartózkodási engedélyt, „eltűnnek a vadonban”.

Szegényedő háztartások

A 2021 januárja és 2022 januárja között az energiaárak emelkedése jelentősen befolyásolta a lakosság vásárlóerejét – mutatta ki az INSEE francia stisztikai kutató intézet tanulmánya. A 2021 eleje és 2022 közepe közötti másfél éves időszakban az átlagos rendelkezésre álló jövedelem 720 euróval csökkent 2020 -hoz képest, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt.

A két, bevezetés előtt álló reformot tehát egy olyan közegben kell végrehajtani, ahol az adófizetők egyre kevésbé képesek bármiféle tehernövekedést elviselni

(ehhez vezethet például a bevándorlók által aránytalanul kihasznált kedvezmények tömege).

Az INSEE a háztartások kiadásainak 24,8 milliárd eurós növekedését figyeli meg 2021 januárja és 2022 júniusa között. Ez a növekedés nagymértékben az energiaárakra összpontosul (55 százalékos emelkedés).

Az állam által a háztartások támogatására bevezetett intézkedések ellenére „az áremelések együttes hatásai minden háztartás számára kedvezőtlenek ” – jegyzi meg az INSEE tanulmánya, mely szerint „ arányosan nagyobb a bevételkiesés a legszerényebbeknél ”

(Címlapfotó: Bizalmatlansági indítvány vitájá a nemzetgyűlés párizsi üléstermében 2022. október 24-én. Fotó: MTI/EPA/Teresa Suarez)