A szerző azzal indít, hogy meglátása szerint a német viták gyakran különösek, ugyanis „következetesen szem elől tévesztik a lényeget”. Ez történt a legutóbbi, nagy port kavaró eset, a berlini randalírozás után is. Hogy mi is történt? „Migráns fiatalok támadtak a berlini mentőkre és rendőrökre, bármivel, ami éppen kéznél volt, tűzijátékkal, tűzoltó készülékkel vagy vaktölténnyel” – írja Büscher.
Kapcsolódó tartalom
Sörösláda, tűzijáték, pisztoly: brutális támadások szilveszterkor Berlinben – tiltakozik a szájzárra ítélt rendőrség
Botrányos szilveszter Berlinben: kövekkel dobálták a mentőautóban rejtőzni próbáló mentősöket – döbbenetes felvételek terjednek
Szilveszteri támadások: Testkamerákat követel a német tűzoltóság és a rendőrség
Majd így folytatja:
„És mi? Arról beszélünk, hogy milyen rossz a petárda. Moralizálgatunk a témán. Arról fecsegünk, hogy a petárda káros az éghajlatra és az egészségre. És hogy be kellene tiltani a petárdát.”
Egy példával igyekszik érzékeltetni a különbséget aközött, amikor „boldog emberek gyermekeikkel és barátaikkal tűzijátékkal köszöntik az újévet” és aközött, amikor „gyűlölködő emberek együttes erővel támadnak tűzoltókra és rendőrökre”. Az első esetben a rakéták függőlegesen emelkednek az ég felé, míg utóbbi esetben viszont vízszintesen lövik azokat emberekre, nyilvánvalóan azért, hogy kárt okozzanak bennük. „És még videóra is veszik tettüket, hogy később dicsekedni tudjanak vele a baráti társaságban” – teszi hozzá.
Szerinte a két esetnek nem lehet köze egymáshoz:
„Az egyiket úgy hívják, hogy szilveszter. A másikat pedig úgy, hogy polgárháború.”
Tűzoltók vonulnak ki egy égő utcai barikádhoz a berlini Nahariyastrassén, 2022. december 31-én (forrás: Twitter/Berlini Tűzoltóság)Felteszi a kérdést: az őrjöngő migráns fiatalok egyáltalán német állampolgárnak tekintik magukat? Erős kétségét fejezi ki, ugyanis szerinte Berlin az a város, ahol már az óvodásoktól is azt kérdezik az óvónők, hogy „Te honnan jöttél? Libanonból, Törökországból, esetleg Koszovóból?” De ez már teljesen megszokott, mindenki származik valahonnan. A fontos sokkal inkább az, hogy
vajon ezek a gyerekek német állampolgárok lesznek, ha felnőnek?
Büscher szerint könnyen lehet, hogy, akárcsak felmenőik, ők is egy „köztes világban élnek” majd, ahol ugyan „a pénz és az autók, az utcanevek és a hatóságok németek”, ám minden olyan, ami identitást teremt, „az ételek, a szokások, a vallás, a gyerekek keresztnevei és az anyák ruhái” libanoni, török, koszovói.
Németország láthatóan nem az az ország, amely ezekre a problémákra választ tudna találni. Hiszen annyi történik csupán, hogy remek beszédeket tartanak az integrációról, és folyamatosan lejjebb teszik a bevándorlóktól elvárható szintet a beilleszkedés tekintetében.
„Talán azért, mert Németország nem tudja definiálni önmagát. És ezek a fiatalemberek megérzik ezt. Amikor megtámadják tűzoltóinkat és rendőreinket, akkor a valódi identitásukat ünneplik”
– zárja gondolatait a szerző.
Rendőrök őrködnek a berlini karácsonyi vásáron (Fotó: EPA/Filip Singer)