Az ársapkának három célja van: megerősíti a szankcióinkat, tovább csökkenti Oroszország bevételeit, harmadrészről pedig stabilizálja a globális energiapiacot – mondta Ursula von der Leyen egy nappal az orosz olajra vonatkozó embargó és ársapka decemberi életbelépése előtt.
Az olajembargó ötlete májusban merült fel pedig Brüsszel tavasszal még azt ígérte, hogy a szankciók nem vonatkoznak majd az energiahordozókra.
A nyáron elfogadott 6. szankciós csomag végül úgy rendelkezett, hogy 2022. december 5-től megtiltja az orosz nyersolaj, majd 2023. február 5-től a finomított olajtermékek behozatalát a tagállamoknak.
Magyarország viszont kiharcolta, hogy átmeneti kivételt biztosítsanak a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőséggel – mondta akkor Orbán Viktor miniszterelnök.
Az ársapka miatt a Brent olaj ára decembertől emelkedésnek indult. Vagyis Brüsszel olajszankciói oda vezettek, hogy az energia újra drágulni kezdett.
„Elvégeztük a munkát, megszületett az egyezség” – közölte Jozef Síkela cseh ipari miniszter, miután az energiaminiszterek elfogadták az uniós gázárplafon javaslatát is decemberben. Vagyis Brüsszel a másik fontos energiahordozóra a gázra is korlátozásokat vezetett be.
A döntést hónapokig tartó vita előzte meg, végül a tervezettnél jóval alacsonyabb, 180 euró/megawattórás gázárplafonban maximálták a holland tőzsdén kötött havi ügyletek felső árhatárát.
Oroszország nem fog energiahordozót szállítani azokba az országokba, amelyek csatlakoznak a kartelhez – ezt Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte a gázársapkáról, de szakértők szerint más energiatermelők is csökkenthetik az európai szállításaikat az árplafon miatt. Szerintük az energiaárak tovább emelkedése várható és problémák lehetnek jövőre a gáztárolók feltöltésével is.
Magyarország nem támogatta a gázárplafont – közölte Szijjártó Péter akkor Brüsszelben A külgazdasági és külügyminiszter kiemelete: gázársapka bevezetése a korábbi hosszútávú gázvásárlási megállapodásokat is érinti, ezért a Gazprommal kötött szerződéseket módosítani kell.
„Ezért volt fontos nekünk ebben a nagyon rossz javaslatban egy kis eredmény eléréseként az, hogy szabadkezet kaptunk a módosításra, tehát a földgáz-ársapka miatt szükségessé váló hosszútávú szerződésmódosításokat nem kell a bizottsággal egyeztetni, nem kell ott bejelenteni, úgy módosítjuk ezeket a szerződéseket, ahogyan meg tudunk állapodni a szállítókkal” – fogalmazott a külügyminiszter.
Kapcsolódó tartalom
Európa az orosz energiafüggést amerikaira cserélte – erről Tóth Máté beszélt az M1-en. Az energiajogász úgy fogalmazott: A szankciókkal az EU nem csak a korábbi energiaforrásaitól vágta el magát, hanem azok későbbi visszaépítésének lehetőségétől is.
„Nem számíthatunk sajnos olyan trendekre, hogy a bizottság majd hirtelen, legalább a gazdasági következményeknek levonja a szükséges konzekvenciáit. Úgyhogy sajnos jobban hasonlít az Európai Unió jelenleg arra az űrhajósra, aki ha ellöki magát a világűrben az űrállomástól, akkor egyenlő sebességgel távolodik attól. Az Európai Unió is távolodik ezekkel az intézkedésekkel attól, hogy megoldja a válságot” – fogalmazott a szakértő.
Tóth Máté szerint Brüsszel szankciós politikája tovább fokozhatja majd a már most is súlyos európai krízist, ezért 2023-ban is kulcskérdés lesz az energetika.